Új módszer a napelemek szennyezettségének mérésére
Napelemes erőművek építése komoly beruházást jelent, nem mindegy, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetés. Az erőmű hatékony működése érdekében ügyelni kell a különböző befolyásoló tényezőkre, például a napelemek szennyeződésére. A teljes felület tisztítása, tisztán tartása – akár kézi erővel, akár automatikus mosó berendezésekkel - időigényes és költséges, ezért a tisztítás ütemezése kulcskérdés.
Az SMC (Spanyolország) nagy teljesítményű új mikroohmmérőt hozott forgalomba, PRIME-600 néven. A berendezés mérőárama 5 és 600 A között állítható be. Érdekesség, egyben fontos tulajdonság, hogy a mérés tiszta DC jellel történik! Az akár 6 V-os kapocsfeszültség hosszabb mérőkábelek használatát is megengedi. A mérés jellege statikus és dinamikus is lehet, s hatékonyan és biztonságosan mérhetők 0,1 mikroohm - 1 ohm ellenállás értékek.
Meggyőződésünk, hogy gazdasági fejlődés nem létezhet magas színvonalú termelés nélkül, az pedig jól képzett mesteremberek, szakemberek nélkül, így örömmel vállaltunk részt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület legutóbbi kezdeményezésében, amely során az elektronikai és elektrotechnikai szakképzésben használható, speciális laboratóriumi oktatórendszert adományoztak a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumnak.
Gázjelző berendezések széles választékban a C+D Automatika kínálatában
A német AMS cég által különböző felhasználási területre kifejlesztett és gyártott gázjelzők elérhetőek kínálatunkban.
A választékban megtalálhataóak lakások, lakókocsik, tehergépjárművek légterébe, valamint a városi /földgáz (metán) és folyékonygáz (propán/bután) érzékelésére kifejlesztett készülékek, melyek az MSZ EN 50194-1; 2009 követelményeinek megfelelő kivitelek. A szénmonoxid koncentrációt érzékelő változatok a legújabb MSZ EN 50291-1:2014 szabvány "A" típusra meghatározott előírásainak megfelelő funkciókkal rendelkeznek.
KiF megszakítós védelmi rendszerek vizsgálata nagyáramú primer nyomatókkal – akár 3 fázison egyszerre!
A Raptor és TriRaptor rendszerekkel sokkal rövidebb idő alatt és akár 3 fázison egyszerre is vizsgálható egy alállomás megszakítós védelmi rendszerének teljes működése.
A fenti címmel jelenik meg 9 részből álló ismeretterjesztő cikksorozatunk Oláh Csaba és Furján Attila kollégáink tollából a Villanyszerelők Lapja hasábjain. Az első rész a villamos berendezések hibavédelmi (korábbi nevén: közvetett érintés elleni védelem) szempontból történő első-, illetve időszakos felülvizsgálatánál alkalmazott mérési módszerek és vonatkozó szabványok követelményeinek bemutatása. A különböző vizsgálatokat az elvégzésük általunk ajánlott sorrendjében tárgyaljuk, ennek megfelelően az első téma a földelési ellenállás mérése.
A cikksorozat elektronikusan is elérhetővé válik honlapunkon, az egyes cikkek kb. 4 hónappal a nyomtatott megjelenést követően.
Megjelent, rendelhető! Erősáramú berendezések felülvizsgálóinak kézikönyve új, átdolgozott kiadás!
A közelmúltban bekövetkezett nagyon sok és lényeges jogszabály és szabványváltozás – pl. az európai létesítési és termékszabványok érvénybeléptetése majd azok változásai – ismét szükségessé tették az EBF jegyzet átdolgozását. A neves szakértők bevonásával végzett előkészítő munkák után jelent meg a jegyzet új szerkesztésben, átdolgozott és korszerűsített tartalommal.
Mi kerül az ajándéktáskába? Öntől függ: válasszon az alábbi oldalon található 6 kategóriából legalább 4 db kedvezményes árú műszert és ráadásnak ajándékba adunk egy műszertáskát!
A C+D Automatika Kft. 1990. februárjában alakult mérés és automatizálás területére szakosodott kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás>> részletesen
Tevékenység: mérőműszerek, automatizálási eszközök forgalmazása, ezekhez kapcsolódó műszaki tanácsadás, mérőeszközök kalibrálása, szakmai (tovább)képzés
Adószám: 10339307-2-43
Közösségi adószám (EU VAT): HU10339307
Statisztikai számjel: 10339307 5248 113 01
TEÁOR szám: 4778'08
Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg 01-09-069087
Budapest Bank Zrt. SWIFT kód: BUDAHUHB Ft számlaszám 10104167-70341500-01004007 EUR számlaszám IBAN: HU19 1010 4167 7034 1500 0100 4306 USD számlaszám IBAN: HU83 1010 4167 7034 1500 0100 4997
Erste Bank NyRt. SWIFT kód: GIBAHUHB Ft számlaszám 11600006-00000000-06764672 EUR számlaszám IBAN HU53 11600006-00000000-12866704 USD számlaszám IBAN: HU40 1160 0006 0000 0000 5293 7541
Fontos változás:
Értesítjük tisztelt partnereinket, hogy a Commerzbank-os számláink 2016. január 31-gyel megszűnnek.
A cég ISO 9001:2026 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert működtet, melynek rendszeres nemzetközi tanúsítását a TÜV Rheinland InterCert Kft. végzi.
A C+D Automatika Kft. Akkreditált Kalibráló Laboratóriuma 2003. óta működik a cég ISO 9001:2015 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszerének részeként az ISO/IEC 17025:2005 szabványnak megfelelően, 2011. óta akkreditáltan. Ennek tanúsítását a Nemzeti Akrreditáló Testület végzi.
Company C+D Automatika was formed in February 1990.
Our field of activity: trading with measuring instruments and different equipments used in process control and automation, calibration of measuring instruments
EU VAT No.: HU10339307
Registered in Hungary, trade register No.: Cg 01-09-069087
International Bank Account Numbers (IBAN) Commerzbank IBAN: HU32 1422 0225 0032 7006 0100 0003
The company have been running ISO 9001:2000 quality management system. Auditing is made regularly by TÜV Rheinland InterCert Ltd.
2015.10.28-30 között várja látogatóit Magyarország legrangosabb autóipari rendezvénye, az AUTOMOTIVE Hungary 2015 a Hungexpon. A kiállításon mi is kint leszünk, a német ELABO GmbH. demonstrációs buszának segítségével mutatjuk be újdonságainkat. Látogasson meg minket Ön is az A pavilon,103A1 standján!
A kiállításhoz kapcsolódóan kerül megrendezésre a 7. CE klub október 30-án 10-14 óra között az A pavilon, 2. Konferencia termében (Passzázs terem). A rendezvényen Oláh Csaba és Furján Attila kollegáink tartanak előadást Villamos készülékek, berendezések biztonságtechnikai vizsgálatainak méréstechnikája, ezek automatizált, gyártósori megvalósítása címmel. Jelentkezés és további információk:www.ce-jeloles.hu
Villamos biztonságtechnikai műszerek, multiméterek, oszcilloszkópok teljes körű, gyors és kedvező árú kalibrálása Nem elegendő egy műszer alkalmasságára csupán a megvásárlásakor gondolni; a későbbiekben is gondoskodni kell arról, hogy az általa mutatott értékek és a mérendő mennyiség helyes értéke között az összefüggés megmaradjon. Erre szolgál a mérőeszközök zöménél a kalibrálás, amelyet időről időre el kell végezni, ha biztosítani kívánjuk a műszerünk által mutatott értékek elfogadhatóságát.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján termékkínálatunk folyamatos ellenőrzésen és frissítésen esik át. Ennek eredményeképpen az idei évtől már elérhetőek az olasz GEFRAN vállalat olvadék nyomásérzékelői is, melyek összefoglaló kínálatát az alábbi linken tekinthetik meg:
Új fejezetet nyitott a hőmérséklet kalibrátorok egyik piacvezetője, az angol Isotech vállalat az ipari hőmérsékletkalibráló kemencék piacán. Bevezette az úgynevezett Advanced termékcsaládot, amelynek tagjai az eddigi kemencéket látványban és tudásban továbbgondolt modellekkel egészítik ki. Bővebb információ Isotech termékoldal
A MultiCon CMC univerzális szabályozó-adatgyűjtők akár extrém körülmények között is működtethetőek, mint például zárt irányító szekrényben, nehézgépekkel körülvett ipari környezetben, vagy akár tengerjáró hajók irányító központjában. A szabályozó új működtetési hőmérséklete:-20 °C - +50 °C. Tovább az adatgyűjtők aloldalra
Elismerést kaptunk Spanyolországból: elkészült és letölthető a RAPTOR új generációs primer nyomató szoftverének első magyar változata. Köszönjük kedves magyar (aktív Raptor felhasználó) partnerünk segítségét, a kapott gratuláció természetesen nekik is szól! További jó hír, hogy bárki „beszállhat” a kipróbálásba és a tökéletesítésbe: tudunk még ez évben Raptort szállítani, rendkívül kedvező áron…
Kollégánk a Villanyszerelők Lapjában megjelent cikke ad útmutatást a fenti témában a jogkövető magatartás jogszabályi háttéréről kiegészítve a méréstechnikai információkkal.
A SIMEX MultiCon szabályozók és egyben regisztrálók rengeteg lehetőséggel, színes érintőkijelzővel, szabadon választható, variálható be- és kimenetekkel, 1.5 GB memóriával. USB, Rs-485, Ethernet kommunikációval. Részletes specifikáció az adatlapon.
Bár a kiállítások jelentôsége Európában évrôl évre csökken, a Hannoveri Vásár még tartja magát, s továbbra is komoly ipari cégeknek, többek között a mûszeripari, automatizálási gyártóknak és szakembereiknek bevált éves találkozóhelye. Most három cégtől három olyan -elsősorban KNX/EIB, buszintegritás ellenőrzésére alkalmas szkóp, illetve mobil munkaállomás- fejlesztést mutatunk be, melyek szerepelnek a vásáron részt vevô cégek újdonságai között, s amelyek gyártói, ill. alkalmazásai között közös pontokat is felfedezhetünk.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület idén szeptember 11-13. között, 60. alkalommal rendezi meg Vándorgyűlését, ahol a korábbi évekhez hasonlóan a C+D Automatika Kft. is jelen lesz kiállítóként. Tovább...
Helyszíni mérés keretében próbáltuk ki a C.A 6472- C.A 6474 földelésmérő műszer készlet szelektív mérőképességét. Összehasonlítottuk két szomszédos nagyfeszültségű oszlop földelési ellenállásának frekvenciafüggését, melyből az oszlopok állapotára lehet következtetni. Részletek...
Az idei IndustriAutomation kiállítás ideje alatt, 2013.05.28-án az EMOSZ szervezésében Szakmai Nap kerül megrendezésre. A rendezvényen Oláh Csaba kollégánk fog két előadást is tartani, egyet az Érintésvédelem, egyet pedig Kalibrálás témakörben.
Alig egy hónappal a Real Madrid stadionjában tartott világpremier és bemutató után a magyar szakemberek „élőben” is megismerkedhettek az SMC cég világújdonságával.
A berendezés megtekinthető és kipróbálható bemutatótermünkben, valamint a 2013.05.14-15-én megrendezésre kerülő MEE VET Szakember Találkozón, ahol Németh Gábor kollégánknak a tárgykörhöz kapcsolódó előadását is meghallgathatják.
A spanyol EuroSMC világszerte látja el mérőkészülékeivel az áramszolgáltatókat, a vasúttársaságokat, és létesítő / karbantartó partnercégeiket. A népszerű Mentor12 univerzális védelmi-relé vizsgáló után most egy teljesen áttervezett, újragondolt primer áramnyomatót hoznak február 27-én a piacra. További részletek: a február 27-ei, a weben is nyomon követhető hivatalos premier után, illetveitt...
A két részes cikk első felében a hőmérséklet-kalibrálás általános szempontjainak és nehézségeinek rövid ismertetése után áttérünk néhány nagy teljesítményű és korszerű készülék bemutatására; a második részben a kalibrálási feladatok megoldására alkalmas műszereket mutatjuk be.
A hatályos szabályozás (MSZ EN 62446) előírja a napelemes rendszerek telepítéskori bevizsgálását, érintésvédelmi felülvizsgálatát és a későbbi periodikus ellenőrzését. Erre az igényre alapozva fejlesztette ki a Metrel cég az EurotestPV célműszert.
Ha csak az IED-k GOOSE táviratainak olvasása a feladat: Az EuroSMC MENTOR12 univerzális relévizsgálójának „IEC” opciója helyett a gyártó új „GOOSEMeter ONE” kéziműszere is segíthet az alállomások buszrendszerén folyó IEC 61850 szerinti kommunikáció ellenőrzésében.
A csoportmérkőzéseket követően mi is lezártuk a Foci-EB-hez kapcsolódó játékunk első körét. Sajnos, mivel a csoportokból több meglepetés továbbjutó is volt, így nem született telitalálatos eredmény. Indul viszont játékunk második fordulója, melynek keretében 06.24-ig lehet szavazni az EB-győztes csapatra. Az idei Európa-Bajnokot eltaláló szavazók kiemelt nyereményre számíthatnak, de minden szavazó biztos C+D-s nyereménycsomagban részesül.
Süss fel nap, fényes nap! Zengi ezt az óhajt az ismert gyermekdal. – Mi is.
Házi naperőművet telepítettünk irodánk tetejére és az így megtermelt energiával csökkentjük villanyszámlánkat. – Ha süt a nap. Most már könnyebb szívvel kapcsoljuk be a klímát, hisz ha süt a nap és meleg van, többet termel a naperőmű. De mekkora a nap által sugárzott teljesítmény és mennyit tudunk ebből hasznosítani? Erre a kérdésekre keressük a válaszokat a közeljövőben. Addig is az adatok online a zöld dobozban. Látjuk, hogy mennyi, rövidesen eláruljuk, hogy mi mennyi...
Környezetünk fizikai jellemzőinek, a levegő minőségének mérésére és távadására sokoldalú mérőképességgel rendelkező, falra, légcsatornára illetve vezetékkel szerelt mérő-átalakítók jelentek meg a kínálatunkban…
A vállalatoknak, termelőüzemeknek, a kis- és közepes vállalkozásoknak törődniük kell a biztonságos munkafeltételekkel, a gyártósorok működésben tartásával, az üzemfenntartást szolgáló mérő-ellenőrző eszközök folyamatos biztosításával, azok rendszeres kalibrálásával, szükség esetén fejlesztésével, beszerzésével. Részletek...
Különböző épületek, műtárgyak és szerkezetek (naperőmű, szélgenerátor, drótkötélpályás felvonó, daru, magasépület, stb.) működésének ellenőrzéséhez és használatuk biztonságának fokozásához. Részletek...
Manapság – az internetes információözön világában – hozzászoktunk, hogy a vásárok kisebbednek, az érdeklődés és a látogatottság lanyhul, ezért aztán a kiállítók száma is ütemesen csökken. Az – először 1991-ben megrendezett – Intersolar kiállítás alaposan rácáfolt ezekre a trendekre. Részletek...
A kábelelkerülő műszerkészlet segítségével akár már egyetlen káresemény megelőzésével a készülék már – nagy valószínűséggel – megtermelte beszerzési költségeit, a többi előnyről nem is beszélve… Részletek...
Hitelesített áramváltók leggyakrabban használt pontossági osztályban (0,5 ; 0,5S)
Az elszámolás alapját képező villamos energiaméréseknél a korábban használt 0,5 pontossági osztályú áramváltókat az áramszolgáltatók gyakorlatában folyamatosan kiváltják a 0,5S változatok. Részletek...
PYRANOMÉTEREK HASZNÁLATA NAPELEMEK BEMÉRÉSÉRE ÉS NAPELEMES ERŐMŰVEK MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSÉRE
A meteorológiában, azon belül is mezőgazdasági célú időjárási megfigyelések és adatgyűjtések során (agrometeorológia) sokféle sugárzásmérőt használnak. Részletek...
Ma már teljes környezetvédelmi technológia (pl. aktivált szennyvíziszap kezelés) működését, elejétől végéig és élőben be lehet mutatni a hallgatóknak egy egyetemi laboratóriumban. Részletek...
Az OS-81B típusnévre hallgató, multiméter funkciókkal rendelkező szkópméter jó szolgálatot tesz - többek között - hibakeresés, jelalakok megfigyelése vagy szerviz tevékenységek során. 8 MHz-es sávszélesség, 40 MS/s mintavételi sebesség, megvilágított grafikus kijelző jellemzi. Részletek...
Előszó A 2003-ban megjelent "Épületvillamosság" c. könyv bővített és átdolgozott kiadását tartja kezében a tisztelt Olvasó. Remélhetőleg az új ismereteket is feldolgozó kiadvány további hasznos információkat nyújt olvasóinak, az épületvillamos tervezőknek, kivitelezőknek, beruházóknak, az áramszolgáltatás területén dolgozó szakembereknek, sőt a villamos szakmát oktató szaktanároknak és az e területtel ismerkedő tanulóknak.
A merev szerkezetre telepített fotovoltaikus paneleknél a tájolás és a döntési szög erősen meghatározza az elérhető maximális kimenő teljesítményt és így a beruházás megtérülési idejét is. A legjobb módszer a helyzet felmérésére, majd később a működés közbeni értékelésre, ha kétféleképpen: vízszintesen telepített, és a napelemek felületével egy síkba szerelt, azaz velük együtt bizonyos szögben megdöntött pyranométerrel is végzünk méréseket. Tovább...
A MikroShot-B névre hallgató hőkamera kifejezetten az épület-termográfia területére szánt műszer. Leginkább egy digitális fényképezőgéphez hasonlít. Kicsi mérete, kompakt kialakítása kényelmes használatot, egyszerű hordozhatóságot tesz lehetővé. Jól fókuszál kis távolságban is, manuális beállítás mellett már 10 cm-ről is készíthetőek képek. Használat szempontjából a kompatibilitás jellemzi, hiszen SD memóriakártyára készülnek a képek, tápellátását pedig bárhol beszerezhető ceruzaelem illetve akku biztosítja. Tovább...
Az RI 64 típusú enkóder képviseli a legjobb ár-érték arányt a maga kategóriájában. IP 67-es védettségű, 16 mm csőtengelyes kivitelben is rendelhető, melynek működési hőmérséklet-tartományát -40 °C és + 100 °C között specifikálták. Robusztus kivitelének köszönhetően az ütődést és rázkódást kétszer jobban bírja az iparban használt társainál. Immúnis az elektromágneses interferenciákra (2 kV-ig), lehetővé téve telepítését nagyobb villanymotorok környezetében. A jeladók ezen típusát előszeretettel használják hengerüzemekben, szélerőművekben, valamint olajipari alkalmazásoknál.
Bár az emberek többsége nem kimondottan vidám, ha adókról (főleg újabb adókról) hall, jelen cikk tárgyát nagyobb részben képező jeladók és útadók bizonyosan kivételt élvezhetnek. Ezek az adófajták méltán kelthetik fel a műszaki vénával megáldott érdeklődők előítélet-mentes figyelmét.
Mostanság se szeri, se száma körülöttünk az épületekben és a szabadban, otthonainkban és munkahelyeinken - légyen az iroda vagy szerelőüzem -, a kötegekben futó kábeleknek, vezetékeknek. Ebben a „zűrzavarban” szükséges eligazodnia, hibákat keresnie és elhárítania akár a családfőnek, akár a hozzáértő szakembernek.
A műszergyártó cégek többféle olyan érzékelő, jelző és mérő céleszközt fejlesztettek ki, amelyek egyszerűen és biztonságosan használhatóak és megbízható eredményt adnak a használatuk folyamán, így segítve a felhasználókat.
A kilencrészes cikksorozatban a szabályozástechnikába való bevezetés után a leggyakrabban előforduló szabályozási módokat egy bevált gyártmánycsalád használatán keresztül mutatja be a szerző - "Azoknak próbálunk segíteni, akik kétségbeesetten állnak a kapcsolótábla előtt és azon töprengenek, hogy most melyik gombot kell megnyomni."
Az automatizálás nagyon régi tudomány. Az ókori varázslatoktól az űrkorszakig óriási elméleti és tapasztalati anyag halmozódott fel. Napjainkban az automaták annyira elterjedtek, hogy észre sem vesszük jelenlétüket. Viszont azonnal hívjuk a szervizt, ha elromlik a szobatermoszát, nem működik a telefon, a villanysütő elszenesítette az ebédet és még tovább lehetne sorolni az egy otthonban előforduló kellemetlenségeket.
Az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatási ágazat, beleértve államhatalom működését, el sem képzelhető automatizálás nélkül. Csak a fantasztikus irodalomban fordult eddig elő olyan eset, amelyben ezt az automatizmust valaki, vagy valami elrontotta. Józan megfontolás is alátámasztja, hogy bármilyen hiba egy nagyobb rendszerben óriási katasztrófát okozhat.
Korunk néhány katasztrófája bizonyítja, hogy az emberiség olyan energiákat képes mozgósítani, amelyek elszabadulása hasonló károkat okozhat, mint egy természeti katasztrófa.
Mulatságos dolog összehasonlítani egy WC öblítőtartály szintszabályozóját egy atomreaktor teljesítményszabályozójával. Az elméleti szabályozási köröket összehasonlítva viszont meglepő a hasonlóság. Felmerül a kérdés, mit lehet röviden és érthetően leírni az automatizálásról. A könyvtárnyi írott anyag melyik része az, amelyik fontosabb mint a többi? Mit kell tudni egy szakmunkásnak, egy technikusnak, egy mérnöknek? Milyen elméleti és gyakorlati tudás jogosít fel valakit egy automatizált rendszer megtervezésére?
Ugye Ön is azt gondolja, hogy ezekre a kérdésekre nincs pártatlan válasz. Az egyetemi tanár szerint csak elméleti tudás alapján lehet jó automatikát tervezni. Az üzemi ember szerint, ha szabályozott jellemző eléri az alapjelet, úgyis kikapcsol. Könnyű azt mondani, hogy az igazság a kettő között van. Jó lenne tudni, hol? A fejlődés olyan gyors, hogy az automatizálással foglalkozók a változásokat nehezen tudják követni. A szakemberek száma is kevés. A képzés is nehéz, mert a tanított anyag gyorsan elavul.
A szakmában eltöltött 20 év tapasztalatai bizonyítják, hogy egy nagyobb rendszer megvalósítása mérnöki feladat. Egy több száz méter kiterjedésű több száz elemet tartalmazó rendszer megépítése óriási munka, amelyet ma még a legfejlettebb országokban sem tudnak tökéletesen megvalósítani. Adatunk van arról, hogy az Egyesült Államokban egy automatizálás optimalizálásával foglalkozó cég 30 %-os helytelen beépítést és rossz működést talált. Ez ugyan propaganda, de szomorú tény is. Például ma Magyarországon a szabályozási körök legnagyobb része nem PID algoritmust használ (természetesen csak azokat említjük, ahol ez indokolt), vagy a kör helytelenül van hangolva. Számtalan olyan összetett rendszer működik, ahol csak kompakt (univerzális) szabályozó képes a legjobb eredményt szolgáltatni, de PLC-vel működtetik. A helytelen telepítés is működik, addig lehet piszkálni, amíg csak ki nem jön belőle valami. A telepítést bonyolítja a számítógépes hálózat kiépítése, amely teljesen más szakma, de az automatikát megvalósító mérnöknek legalább felszínesen ismernie kell alapjait.
Ez az írás az univerzális szabályozókkal foglalkozik. Nem térünk ki az elméletre, ezt a tankönyvekből kell megtanulni. Nem adunk recepteket a tervezéshez, mert ilyen általános szabályok nem léteznek. Azoknak próbálunk segíteni, akik kétségbeesetten állnak a kapcsolótábla előtt és azon töprengenek, hogy most melyik gombot kell megnyomni. Nem kell itt arra gondolni, hogy tudatlan ember ne nyomkodjon gombokat!!! Egy mikroprocesszoros univerzális szabályozó, vagy egy PLC konfigurálhatósági variációinak száma sok millió. Ön biztos lenne abban, hogy a legjobbat választotta?
A mikroprocesszoros szabályozó, vezérlő és szabályozó-vezérlő készülékek egyaránt lehetnek kompakt szabályozók az INTERNET irodalom szerint. Egységes nemzetközi terminológia hiányában minden gyártó tobzódik az elnevezésekben. Van olyan meghatározás, hogy a készülék kompakt dobozban van, más szerint több szabályozási hurok kompakt szabályozót alkot. A legérdekesebb az olyan kompakt szabályozó, amely PLC és analóg bemenetei is vannak. Természetesen minden összetett gyártmányt megillet a kompakt jelző. Mégis érdemes lenne valahogy megkülönböztetni az automatika szabályozó és vezérlő készülékeit. Első nekifutásra rendkívül egyszerű a feladat. A vezérlés visszavezetés nélkül működik. A többi szabályozás. Az élet viszont mindig bonyolultabb, mint az egyszerű terminológiai osztályozás. Az 1970-es évek közepétől a mikroprocesszoros technika rohamos fejlődésnek indult. Ma már rendkívül bonyolult programok futtathatók nagy biztonsággal olcsó mikroprocesszoros áramkörökön. Ezért szabályozók elláthatnak bizonyos PLC feladatokat és PLC-k kezelhetnek PID szabályozási köröket. A fejlődés olyan gyors, hogy csak a nagyon közeli időre lehet jóslásokba bocsátkozni.
A továbbiakban a félreértések elkerülése érdekében nevezzük az eddig általában kompakt szabályozóként ismert készüléket univerzális szabályozónak. A megnevezést rövidítsük így: UC (Universal Controller). Így már két fő csoportról lehet beszélni:
PLC (Programmable Logic Controller)
UC (Universal Controller)
Az előadássorozat célja az univerzális szabályozó működésének és használatának ismertetése, ezért a PLC-t csak összehasonlításokban szerepeltetjük. Természetesen ez nem jelent rangsort, vagy előnyös, illetve hátrányos megkülönböztetést.
A HAGA Automatika Kft. egy szabályozóján mutatjuk be egy UC tulajdonságait. A szabályozó előlapja az 1. ábrán látható a kijelzők és nyomógombok jelmagyarázatával.
Az ábrán jól látható a UC egyik legfontosabb jellegzetessége. A konfiguráló, beállító, editáló szervek (itt nyomógombok) az előlapon vannak. Minden beavatkozás, segédeszköz nélkül, a működés helyén megvalósítható. A kijelzők a folyamat minden fontos jellemzőjét, pillanatnyi értékét igen tömören, jól áttekinthetően ábrázolják. A folyamat belső értékeit a rendszergazda a jelszó beírása után a nyomógombok használatával, a működés zavarása nélkül lekérdezheti. Az információk érthetően jönnek elő a 12 digiten és a 18 LED-en.
Általában az ilyen típusú szabályozókat az automatizált rendszerek jól elkülönülő autonóm egységeinek szabályozására célszerű alkalmazni. A korszerű UC természetesen képes együttműködni a rendszer bármelyik készülékével, számítógépes interfészével, digitális ki és bemeneteivel. Ezenkívül rendelkezik egy nem manipulálható real time regisztráló interfésszel, amely printerkábellel printerrel köthető össze. A HAGA Kft UC-je használhatóságát a működési blokkvázlat szemlélteti. (2. ábra)
A blokkvázlaton bemutatjuk a univerzális szabályozók másik fontos tulajdonságát. Az univerzális szabályozó a leggyakoribb szabályozási feladatok kész algoritmusát tartalmazza. A PLC-ben nincsenek ilyen speciális algoritmusokat. A bemeneteket és a kimeneteket programozással kell összerendelni. Bizonyára meg lehet írni olyan programot is, amely egy motoros szelepet tud kezelni. De ez nem a szokványos gyakorlat. Ha egy új mérnök jön az eddigi helyére ki kell találnia kollégája gondolatait. Ezzel szemben az UC-ben konfigurált és behangolt szelep szabályozási paramétereit bárki át tudja írni a műszerkönyv alapján.
Ugyancsak elképzelhetetlen egy összetett programszabályozást megírni egy PLC-ben. Az UC ben a programozó kitölt egy táblázatot és máris készen van. Editálása nagyon egyszerű, bárki elvégezheti a műszer előlapján.
Foglaljuk össze az eddigieket. Az automatizálással foglakozó mérnök feladatai ellátásához elméleti, gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie. A digitális technika eszköztára rohamosan növekszik. Ma már senki nem mondja, hogy a fejlődés lassulni fog. Közismert az a példa, hogy ha a gépkocsik fogyasztása olyan ütemben csökkent volna, mint például a PC tárkapacitása nőtt, akkor ma 1 liter benzinnel körül lehetne furikázni a földet.
Ez a rohamos fejlődés minden ismeretünket, tudásunkat szinte naponta elavulttá teszi. Az elméleti alapok közül már csak az alapelvek érvényesek. Az automatizálás lehetővé teszi a technológiák rohamos változását és tovább gerjeszti az automatizálás fejlődését. Így a mérnök kénytelen olyan feladatokat ellátni, amilyennel még sohasem találkozott. Az automatizálás veszélyes feladattá vált. A szakember tehát kénytelen iparjogi problémák is megoldani, sőt ez talán elsődleges feladata lett. Teljesen magára kell vállalnia döntése következményeit, mert épen a gyors fejlődés miatt, kell ajánlások és irányelvek (direktívák) alapján dolgoznia. A feladat nehézségét fokozza a világpiacon létező és mindenhol megvásárolható eszközök végtelen halmaza, amelyből választania kell.
A mikroprocesszoros eszközök két nagy csoportja közti választáshoz némi támpontot ad az 1. táblázat:
Szabályozási, vagy vezérlési feladat
UC
PLC
Önálló gép PID szabályozási körökkel kb 10 bemenettel, 20 kimenettel
igen
nem
Önálló gép PID szabályozási körökkel sok bemenettel és kimenettel
UC hálózat
nem
Speciális szabályozási feladatok PID körökkel
igen
nem
Gyakran változó szabályozási adatok
igen
nem
Időben változó szabályozási adatok (SP-idő program)
igen
nem
Sok diszkrét feladat megoldása, relék logikai hálózata
nem
igen
Állandóan azonos beállítással működő rendszerek egyszerű PID hurkokkal
A mérnöki tudományok bármilyen újszerűek, magukon viselik a fejlődés nyomait. Mindig történelmi visszatekintéssel kell kezdenünk a téma tárgyalását.
A múlt században is tudtunk szabályozni. Az analóg készülékekkel is sok feladatot megoldottunk. A digitális technika először csak az analóg készülékek másolására volt alkalmas. A fejlődés és a verseny egyre nagyobb teljesítményekre késztette a gyártókat. Mindenki több funkciót épített a szabályozójába, mint versenytársa. A piac is diktálta a fejlődés ütemét. A technológiák fejlődését a szabályozók követték. Így alakult ki a mai helyzet.
Nincs két egyforma szabályozó a világon. Nincs két egyforma kezelési mód. Nincs egységes terminológia. Ezt lehetne még tovább sorolni.
A mikroprocesszorok programozási technikája is úgy fejlődött, hogy a szabályozók algoritmusai is végtelen változatosságot mutatnak. A régi másolgatás ma már gazdaságtalan. Egy szabályozó belső tartalmának megfejtése vagy lehetetlen, vagy költségesebb, mint egy új megírása.
A szabályozók tehát típustól függően másként oldják meg ugyanazt a feladatot. Ismét ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Az Ön választásán múlik, hogyan fog működni az Ön által automatizált szerkezet. Az univerzális szabályozók az analóg hőmérsékletszabályozókból, szintszabályozókból, fordulatszám-szabályozókból, stb. alakultak ki. Jelenlegi fejlettségük is ezt tükrözi. Alkalmasak a legkülönfélébb feladatok ellátására ezek közül néhányat összefoglaltunk a 2. táblázatban.
Sokzónás alagútkemence
Autokláv
Tésztagyár
Többzónás keramikus kemence
Reaktor
Hűtőház
Védőgázas kemence
Műanyag fröccsöntő
Fóliasátor
Hőkezelő automata
Szárítószekrény
Keltető és baromfinevelő
Vákuumkemence
Sörgyári gép
Húsipari gép
Olvasztókemence
Erjesztő
Nagykonyhai gép
Üvegipari kemence
Érlelő
Hőközpont
Kristálynövesztő kemence
Sterilizátor
Kazán
Többzónás csőkemence
Mosodai berendezés
Gáztüzelésű berendezés
Festékbeégető
Élelmiszeripari gép
Csomagológép
Ezt a sokféle feladatot az univerzális szabályozó speciális program-blokkok kívülről lehetséges összekapcsolásával látja el. Ez a feladatmegoldás logikája is. Ugyanazt a feladatot ugyanabban a szabályozóban többféle módon lehet megoldani. Az univerzális szabályozó belső felépítése alapján ismerjük meg a fontosabb funkciókat.
A. A bemenetek A szabályozó a szabályozott rendszer állapotát bemeneteivel érzékeli. A bemeneten érkező értékeket feldolgozza és a kapott eredmények alapján megváltoztatja a rendszer állapotát. Az univerzális szabályozónak többféle bemenete van. Az analóg bemenetek fajtái a 3. táblázatban láthatók
Hőelemek
M, T, U, J, L, E, N, K, Platinel, S, R, B, A, C
Ellenálláshőmérők
Pt385 (100, 200, 500 és 1000 Ohm) Pt392 (100, 200, 500 és 1000 Ohm) Cu10, Cu100, Ni100, Ni120, FeNi604
A digitális bemenetek külső feszültségmentes kontaktusokhoz csatlakoznak és így a rendszerben valamelyik állapotának változását érzékelik és valamit kapcsolnak. Ez a kapcsolás az univerzális szabályozóban a konfiguráláskor meghatározott folyamatot hajtja végre.
Látható, hogy az UC bemenetei hasonló választási lehetőséget is biztosítanak, mint a PLC bemenetei. Vitathatatlan, hogy ez a rendszerek bizonyos fajtáinál nagy előnyt jelent.
Az UC sok hasznos tulajdonsága közül a konfigurálható bemenetek sokfélesége szembetűnő. Az UC tápegységgel együtt belefér egy 48x96x110 mm-es dobozba. Minden a dobozon belül van (ezért hívták kompaktnak). Nem kell külön panel, kiegészítés, kiterjesztés. A gazdaságossági kérdés tiszta és áttekinthető. Az UC ára a kiválasztott verzióban X Ft. A PLC ára is meghatározott, de nagyon nagy gyakorlat kell a kiválasztáshoz, mert nagyon sok elemből állhat!
B. A kimenetek A bemenetekhez hasonlóan a kimenetek is univerzálisak. Tehát miden beavatkozóhoz találhat megfelelő kimenetet. A digitális kimenetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet PLC-vel. A PLC és UC készülékekből összeállított szabályozó-vezérlő műszerrel nagyon sok különleges feladat oldható meg.
C. A belső funkciók A fontosabb funkciók a 3. ábrán láthatók.
D. Az ember-gép kapcsolat Minden műszerkönyv így kezdődik: Easy to use. Easy commissioning. Könnyű használni. Könnyű üzembe-helyezni. Ezt nem lehet vitatni, hiszen ami egy súlyemelőnek könnyű, az még lehet másnak nehéz. A tapasztalok alapján biztosan megállapítható, hogy az UC konfigurálása, adatainak megváltoztatása könnyebben tanulható meg, mint a PLC programozása. Ma hazánkban ez is szempont. Tőlünk nyugatabbra szakembert hívnak, ha az automatika elromlott, vagy elállítódott (üzemzavar). Nálunk elvárják, hogy ilyen irányú képzettséggel nem rendelkező ember oldja meg a feladatot. Minden gyártó igyekszik ezért az ember-gép kapcsolatot a lehető legjobbá tenni. (Természetesen ennek határa a szabályozás és vezérléstechnika alapjainak ismerete. Mi a válasz a telefonon feltett elkeseredett kérdésre? Én csak azt akarom, hogy a virsli-főző üstben 65 fok legyen. Mi az, hogy PID?) Az ember az UC-vel nyomógombon, vagy PC-n keresztül tarthat kapcsolatot. Kapcsolat felvételének célja a lekérdezéstől a szabotázsig akármi lehet. Az UC hozzáférési felülete a menü. Ez a menü természetesen hasonlít más mikroprocesszoros készülékek kezelő menüire, így a PC programok legördülő menüire is. A konkurens UC-k a hasonlatosság ellenére nagyon különböző menüket használnak. Vannak menük, amelyekben meglátszik a fejlesztés időbeli sorrendje vagy a régi egységekkel azonosak akarnak lenni. Itt-ott beszúrnak egy menüpontot egy üres helyre és ezzel megbontják a konfigurálás logikáját. A menü-pont nem ott van ahol lennie kellene. Az ilyen gyártmány egyébként jól működhet, de kezelése nem logikus, nehézkes! Az igazi átlátható, könnyen megjegyezhető menü az UC funkcióit tagoltan, logikus rendszerben foglalja össze. A menük felépítése lineáris, mátrix, egymásba ágyazott (stack-elt) vagy fa-strukturált lehet és ezek keveréke. A gyakori hétszegmenses kijelzés a megjeleníthető mnemonikok számát erősen korlátozza, így sokszor a kevesebb több! A készülékek sok többszörözött funkciót tartalmazhatnak (ALARM-ok),ezért célszerű, ha ezek állítása nem tartalmaz apró eltéréseket, vagyis a menü erősen konzekvens (következetes). Sok készülék gépkönyve és a menüje kereszt-hivatkozást tartalmaz, amit a kezelőnek emlékezetben kell tartania. Az ilyen berendezés beállítása óriási koncentrációt igényel, egy csatolt állítás elhagyása esetén a készülék nem a dokumentált üzemmódba kerülhet. Egy modern berendezés, még a legbonyolultabb is ezt a feladatott automatikusan, nem látható módon elvégzi. A menüpontok szervezésében és megjelenítésében két főcsoport létezik.
a. A régebbi a tulajdonságokat mátrixban tartalmazza. A sor-oszlop azonosító egy tulajdonság kódjának felel meg. Előnye a tömörség, hátránya az, hogy megjegyezhetetlen. Csak műszerkönyvből lehet például azt megtudni mit jelent A7. Visszafelé a kérdés még bonyolultabb.
b. Az újabb menük az UC tulajdonságait csoportokra bontják és a szabályozás logikája szerint szinteken helyezik el. A szinteket lapoknak is nevezik. Egy lapra (szintre) egymással szoros kapcsolatban lévő tulajdonságok kerülnek.
Példaként nézzük meg egy egyszerű szabályozó menüjét. Ez a legkisebb UC. A legnagyobb UC menüje is ilyen egyszerű, csak sokkal több menüpontot tartalmaz. (4. ábra)
Minden UC menü tartalmaz hozzáférési jogokat, vagyis letiltásokat. A jó menü a beállításokat úgy csoportosítja, hogy ezek hierarchikus rendben legyenek. A hierarchiában a UC tulajdonságai a felhasználás logikáját követik. A leggyakrabban használt és a technológia kezelőjére bízott beállítások a legfelső szinten vannak. A gép beállítását tartalmazó szint ez alá kerül, mert ezt csak a technológus kezelheti. A szabályozó algoritmust módosító beállítások egy szinttel ez alá kerülnek, mert ezt csak a rendszergazda állíthatja be. Ez a struktúra nemcsak az áttekinthetőséget (Easy to use), hanem a biztonságot is szolgálja. Ezért az UC beállítást és konfigurálást tartalmazó szintjeit jelszóval letilthatóvá kell tenni. Így minimalizálható a tévedés és a szabotázs kockázata. Természetesen nem kell ágyúval verébre vadászni. A biztonsági követelmények mások egy falusi pékségben és egy atomerőműben. Egyszerű védelmet mutat be az 5. ábra.
A beavatkozó eszközök Minden rendszert a beavatkozókon keresztül változtatunk meg. A feladatok sokfélesége miatt a beavatkozók fajtáit még felsorolni sem lehet. A szabályozók és vezérlők csak azokat a beavatkozókat tudják kezelni, amelyek erre alkalmasak. Nem képes egy autót kormányozni egy automatika, ha az nincs ellátva egy szervo-motorral. Az automatikához gyártott beavatkozó mindegyike alkalmas valamilyen módon a készülékhez csatlakozni. A választék itt is óriási a Trabanttól a luxus limuzinig.
A beavatkozókat sokféleképen lehet osztályozni. Így bemenet szerint, a szükséges segédenergia szerint, a funkció szerint.
Természetesen minden korszerű szabályozó, vezérlő készülék kimenetei alkalmasak a beavatkozó meghajtására és ez viszont is igaz. Anélkül, hogy ezt valami szigorú szabvány írná elő, minden gyártó saját érdekében igazodik a nemzetközileg kialakult rendszerhez. Mi értelme volna egy 27-93 mA bemenetnek, bár ennek semmilyen műszaki, vagy elméleti akadálya nincs.
Az UC és a PLC egyformán jól kezeli a beavatkozó eszközöket. Ilyen előny, vagy hátrány nem létezik. A beavatkozók két speciális összekapcsolását itt kell megemlíteni, nevezetesen a HŰT-FŰT és a motoros szelep meghajtást, amelyek együtt alkotnak egy beavatkozót.
A HŰT-FŰT általában két relé (OPC) összekapcsolásával működik. Az egyik relé a fűtőkészüléket, a másik a hűtőkészüléket kapcsolja. Energiatakarékossági szempontból a két készüléket egyszerre nem ajánlatos működtetni. Huzalozással nem lehet reteszelni a beavatkozást, mert a PID algoritmus a keletkező hibajel miatt begerjesztené a folyamatot (például bekapcsolja a fűtést, amely reteszelve van). A jó UC erre a feladatra speciális algoritmust tartalmaz. Tehát ez a beavatkozó két reléből és egy speciális algoritmusból áll. A motoros szelep is két reléből áll. A reléket összekötő algoritmus a motort PID tulajdonságokkal jobbra, vagy balra forgatja. Itt a vészleállások miatt szükséges lehet a reteszelés, ezért a reléket kétféleképen lehet bekötni, ahogyan ezt a 6. ábra mutatja.
Az UC teljes nevén UNIVERZÁLIS MIKROPROCESSZOROS PID SZABÁLYOZÓ. Tulajdonképpen a hosszú név felesleges, mert amelyik szabályozó nem univerzális, nem mikroprocesszoros és nem PID az nem is szabályozó eszköz.
A korszerű PLC-hez kaphatók PID kártyák (modulok). Az utóbbi időben már ezek a modulok önhangolásra is képesek, sőt vannak motoros szelep meghajtók is. Hol van tehát a határvonal, amelytől az egyik irány az UC, a másik a PLC. A kérdésre nincs válasz a két eszköz közös határfelületén. Kis rendszereknél ez technológiai kérdés és árkérdés. Nagy rendszereknél már az előnyök és hátrányok összevétéséből jó döntést lehet hozni. Az UC és PLC felépítése különböző. Az UC működtető blokkjai szoros kapcsolatban vannak egymással. Általában nem lehet a blokkokat tetszés szerint kihagyni, bővíteni, változtatni. A jól megtervezett és jól kivitelezett UC (egy műszerházban elhelyezett készülék) hardverje viszonylag kevés alkatrészből áll. Kiterjesztése, ha van, ugyanebben a házban lehet. Ezt úgy kell érteni, hogy az összes bemenet, az összes kimenet konfigurálható, az összerendelés is konfigurálással történik. A PID tulajdonságot a CPU tartalmazza. Ennek a felépítésnek köszönhető az egyszerű és jól áttekinthető konfiguráció, valamint a könnyű editálás. A PLC alapvetően moduláris felépítésű. A tápegység, a bemenetek, a kimenetek, a memória, a PID körök mind modulokban vannak. A konfiguráláshoz megjelenítő szükséges, amely viszonylag költséges és csak ott indokolt, ahol gyakran meg kell változtatni a rendszer vezérlési adatait. A kommunikáció mindkét készüléknél alapvető követelmény. A jobb készülékek számítógép nélkül is képesek egymást közt információt átadni (digitális ki- és bemenetek). Ez az egymásközti adatforgalom nagyban növeli a biztonságot. Nagy rendszerek automatizálásánál mindig meg kell fontolni, hogy milyen feladat milyen készülékkel oldható meg optimálisan. Ne felejtsük el, az automatizálás költséges. Egy nagy rendszert csak egyszer lehet megépíteni és ez úgy marad a legközelebbi felújításig! A PLC-t rendkívüli "népszerűsége" miatt sokan ismerik. Az UC ismertsége gyakran megakad kenyérsütő kemencénél. Ezért most ezt a mostohagyereket mutatjuk be. Mielőtt rátérnénk az UC alapvető előnyeire, speciális tulajdonságaira nézzük meg a 7. ábrát.
Ez egy alumínium-gázpalack megeresztő kemence. Rendkívül szigorú technológiai követelményeknek tesz eleget. A kemence 8 zónáját 8 hálózatba kötött UC szabályozza. Az automatikus továbbítást és a hűtővízforgalmat egy PLC vezérli. Az adatgyűjtést, az adminisztrációt és a termelés-nyilvántartást a PROVICON VISION programja végzi. A technológia ISO 9000 minőségbiztosítási rendszerben működik. Érdemes megemlíteni, hogy minden palack minden adata szerepel a nyilvántartásban (hőkezelési dátum, helye a hőkezelő kosárban, hőkezelési diagram, rendelési szám, művezető neve, stb). A kemence hőkezelési technológiai adatait a 8. ábra mutatja be.
Az ábra jól mutatja a rendszer képességeit. A technológiai követelmény az olvadáspont alatt néhány fokkal hőkezelni. A megengedett maximális szórás 3 K a kemence utolsó zónáiban térben és időben. A képen, amely állandóan a kezelők (segédmunkások, speciális kiképzés nélkül) előtt van látszik, hogy a maximális szórás 1,35 K, amely a megengedett felénél kisebb. A rendszer elindítása óta nincs selejt. Az ezt megelőző időszakban volt! Ha már a veszélyes üzemeknél tartunk bemutatunk egy ugyanilyen rendszert amely egy atomerőmű karbantartó üzemében működik.
Itt minden berendezést külön UC szabályoz. Az UC-k kommunikációs kimenetei egy buszra csatlakoznak. A PC ellenőrzi és dokumentálja a hőkezeléseket. A hőkezelt alkatrészek minősége a szigorú követelményeknek megfelel. A két példa világosan bizonyítja, hogy nincs olyan PLC és nincs olyan UC, amely bármilyen feladatot önállóan meg tud oldani. Az automatizálás olyan összetett feladat, amelyben az UC, PLC és PC szerepe azonos értékű. Felelőtlenség lenne megjósolni egy fekete dobozt, amely mindent tud. Az ipar fejlődési iránya egyelőre mást mutat. Mindent, minél olcsóbban megvalósítani! Minden készülék csak annyi hardvert és szoftvert tartalmazzon, amennyit a feladat megkíván. Térjünk át témánk lényegére, hogyan valósítja meg az UC a példákban bemutatott feladatokat.
1.A PID algoritmus A könyv szerinti PID algoritmus könyv szerinti szabályozó kört képes jól szabályozni. A gyakorlatban használt PID algoritmusok mindig tartalmaznak szakértői (expert) kisegítő algoritmus részleteket. Ezek lehetnek primitív beavatkozások, mint például a PD szabályozók offsetjének táblázatos korrekciója egy adott, ismert szabályozási hurokban. A valódi szakértői algoritmus részleteknek mindig matematikai alapja van. Természetesen ezek a részletek hatása be- és kikapcsolhatók. Vannak olyan algoritmusok is amelyek hatása %-osan állítható. Ahhoz képest, hogy a könyv szerinti PID néhány sor programba belefér, a működő PID algoritmus minden UC és PLC gyártónál szigorú ipari titok. A PLC-be beépített PID blokkok is ilyen komplikáltak és ezért a blokkok tulajdonképpen kommunikációval ellátott PID szabályozók.
A PID algoritmus néhány részlete: ARW (Anti Reset Windup) Az integrátort frissíti a szabályozási tartományon kívül. Beállítja a helyes értéket be és kilépéskor. Túllövés csökkentő megközelítéskor. A figyelembe veszi a szabályozott kör dinamikus állapotát. Lágy átkapcsoló. A kézi vezérlésbe való be- és kikapcsolás folytonosságát biztosítja. Lágy indító. Program szerinti szabályozásnál a szabályozó 0% beavatkozójellel indít. Motoros szelep potenciométer nélküli kezelése. HŰT-FŰT szabályozás speciális részletei. Kaszkád szabályozás speciális részletei. A jó PID algoritmus minden szabályozható szabályozási hurokhoz használható. A jó önhangoló szintén. Az UC PID algoritmusa általában 1-10 Hz mintavétellel működik. A gyors PID (pl. robot) teljesen más téma. A gyakorlatban jól működő PID algoritmust nem lehet elméleti alapon megírni és szimulátoron fejleszteni. A gyakorlati szabályozási hurkok nem lineárisak valamint az egyensúlyi és dinamikus viselkedésük nagyon eltérő. Egy nagy kemence viselkedését egy kisebb kemencével lehet szimulálni. Egy gőzkazánt, egy villamos kazánnal. A PID algoritmusok robusztusságáról kell még néhány szót ejteni. A klasszikus értelmezés szerint a robusztusság egy mérőszám (nincs szabványos, vagy elismert értéke) amely azt mutatja, hogy a szabályozás lengései az egységugrás után hogyan csillapodnak. Az a robusztusabb amelyik jobban csillapodik. A hagaPID lengései alig mérhetők, mi robusztusság mérőszáma? Tehát a hagaPID robusztus algoritmus.
2.Az ALARM az univerzális szabályozóban A régi analóg szabályozókban a kimenetek a hardver rögzített részei voltak. Volt relés és szabványos kimenet. A kimeneteket feladatuk alapján nevezték el. Volt szabályozó és ALARM kimenet. Az ALARM kimeneteket általában az alapjelhez kapcsolták mint eltérés-kijelzőt, vagy saját alapjelet kapott és így komparálási feladatot látott el. Az analóg áramkörökkel nem lehetett az ALARM tulajdonságait megváltoztatni. Voltak mechanikus beállítású ALARM relék amelyeket résiniciátor vezérelt a mutatóra szerelt zászló segítségével. Ezeket a beavatkozókat kezdetben veszélyes állapot jelzésére használták, így ragadt rájuk az ALARM név. Természetesen ma már ennek az elnevezésnek csak hagyománytisztelő értelme van. A PLC-ben az ALARM-nak teljesen más értelme van. Ezért érdemes az UC ALARM-ok tulajdonságait részletesen ismertetni. Az UC ALARM egy kétállapotú függvény. Állapotait célszerűen (csak nyomdatechnikai okból) 0-val és 1-gyel jelöljük, bár értelmezhető lenne a hernyó és pillangó is. Legyen tehát 0 a nyugalmi (inaktív) 1 a meghúzott (aktív) állapot. Mindkét megnevezés használatos és elfogadott. Az ALARM szóbeli kétállapotú függvény, amelyet egy táblázat tartalmaz. Minden ALARM-nak saját neve van és függvénye a memóriában van tárolva. Ugyancsak a memória tartalmazza a függvény értékét. Természetesen a függvény csak a táblázatban rögzített összefüggéseket ismeri és értéke csak 0, vagy 1 lehet. A HAGA ALARM 16 biten van tárolva és ezért 216 = 65536 variációnak felel meg. Ennyi változatból választhatjuk ki a megfelelő függvényt. A könnyebb érthetőség kedvéért álljon itt egy példa: ALARM3=11000111 azt jelenti: Inverz ALARM OFF állapotban mindig 0 A 3. bemenet értékéhez képest a beállított értéknél vált (eltérés jellegű ALARM) Tehát az ALARM3 inaktív, ha a 3. szabályozott jellemző értéke a megadott eltérésen belül van, vagy a szabályozó OFF állapotban van. Az ALARM egy függvény amely konfigurálással valamelyik kimenetre köthető. Relés kimenetnél a relé a függvény értékének megfelelő helyzetbe kerül.
A HAGA szabályozó függvénytáblázata célszerűen minden ALARM-ra érvényes, így a szabályozó konfigurálhatósága jól áttekinthető. Ugyancsak célszerűen a leghatékonyabb szabályozó 16 ALARM-ot tartalmaz ALARM1 ...9 A b E névvel. A kétértékű függvényekkel Bool műveleteket lehet elvégezni. A szabályozástechnikában hasznos műveleteket szintén táblázatban lehet megtalálni és e szerint konfigurálással kiválasztani az ALARM-ok logikai összekapcsolását. Látható, hogy azok az ALARM-ok, amelyek logikai kapcsolatban vannak, a logikai műveletek végeredményét adják ki az erre kiválasztott relére, amely a műveletek eredményének megfelelő állapotba kerül. Tehát nem minden ALARM-nak van közvetlen kimenete. A konfigurálás nem olyan komplikált, amilyennek látszik. A függvények szóbeli, nem command jellegű megnevezése könnyen érthető. A műszerkönyvben egy táblázat tartalmazza az összes szóbeli függvényt a hozzátartozó kóddal.
Összefoglalva az UC eddig megismert PID és ALARM funkcióit megállapíthatjuk, hogy a készülék PLC feladatok ellátására is alkalmas.
1.Programszabályozás A programszabályozásnak sok fajtája ismert. Itt csak általános dolgokkal érdemes foglalkozni. A programszabályozás közismert formája az idő-alapjel program. A legkönnyebben egy ábrán lehet a program néhány tulajdonságát bemutatni. A 12. ábrán egy háromcsatornás (háromhurkos) programszabályozás terve látható.
A programadó tulajdonságai: A programadó 100 programot tárol (00-99) Minden program 100 lépésből (szegmens) áll (00-99) Egy programlépés adatai:
program-sorszám
lépés-sorszám
idő adat, 3 féle magadási mód választható, vagy HagaBASIC utasítás
alapjel (SP = Setpoint), vagy utásítás kiegészítése
esemény EVENT (0-F hexaszám)
A HagaBASIC utasítások: nOP nincs utasítás, program javításakor használható utasítás törlésére FrEE nincs időadat, a programban beállított alapjel érvényes FrEr megvárja az előző programlépés alapjelének elérését End a program vége GOTO az alapjel helyén megadott program/lépés helyre ugrik CALL szubrutin hívás rEtn a szubrutin utolsó utsítása Stor tároló feltöltése egy számmal (ciklushoz vagy feltételes elágazáshoz) dEcr a számlálót 1-gyel csökkenti if r ha a tároló=0, átugorja a következő programlépést IFA0...IFAF ha az ALARM0...ALARMF kimeneti értéke=0, átugorja a következő programlépést IFi1...Ifi6 1...6 digitális kimenetek értéke=0, átugorja a következő programlépést
Az esemény A programlépés érvényességi időtartama alatt a kiválasztott események érvényesek. Az érvényes esemény a hozzárendelt ALARM-ot annak konfigurált tulajdonságai szerint aktív állapotba hozza. A 16 eseményhez bármelyik ALARM hozzárendelhető. Az ALARM-ok közötti logikai kapcsolatot az esemény nem módosítja. Az események jól használhatók összetett rendszerekben, ahol a szabályozott körök (hőmérséklet, nyomás, szint, átfolyás, stb.) programozott értéktartása mellett más feladatokat is automatizálni kell. Ilyen lehet egy reaktor, amelyben 3 alkotót kell reagáltatni, változó keverési idővel és sebességgel a hőmérsékletet program szerint. A készterméket automatikusan kell üríteni és ezt a rendszerrel közölni. A technológiai ciklusok számlálását is be lehet programozni. A 13. ábra szemlélteti az esemény (Event) működését.
Az eseményekkel megírt programmal nagy összetett rendszereket lehet automatizálni. A lehetőségeknek az UC be- és kimeneteinek száma szab határt. A szegmensek száma 10 ezer lehet. A kihasználhatóságot a szubrutinban megírt programrészletek növelhetik. Az UC kommunikációs képessége további lehetőségeket biztosít.
2.A szekvenszer (PLC funkciók) Egy olyan felső kategóriájú UC, mint a HAGA KD9 14 bemenetet és 20 kimenetet tartalmaz. Megfelelő belső program segítségével sokféle funkció konfigurálható. Miért ne lehetne egy olyan szabályozót konfigurálni, amelyben ezek a bemenetek, kimenetek, események úgy viselkednek, mint egy PLC. A szekvenszer (sequencer or sequenser) kifejezést a digitális technikában sok készüléknél használják. Így van szekvenszer a PC-ben, a digitális zenegépekben és természetesen a szabályozókban is. A szekvenszer funkcióval a szabályozó kimeneteit időrelé funkciókkal egy meghatározott sorrendben működtetjük. Olyan ez mint a zenedoboz programhengere. A digitális szekvenszer természetesen ennél sokkal több feladatra alkalmas. A szekvenszer funkciót a 14. ábra szemlélteti.
Az ábrán vízszintesen az időtengely látható, amely az időrelé. A tengely mentén a szakaszok egy kapcsolási kombinációt állítanak be. A szakaszok hossza tág határok között állítható. Bármelyik szakasz tartalmazhat külön utasítást, amelyik egy bemenet állapota szerint avatkozik be. Ezek lehetnek szubrutin-hívások, elágazások, ciklusok, számlálók, stb. A szekvenszerek jól használhatók anyagvizsgáló fárasztógépekhez, folyamatosan működő komplikált adagolókhoz, reklámcélokra, stb. Az UC szekvenszer tulajdonsága természetesen használható egy szokásos programszabályozás részleteként egy, vagy több csatornán. A 10 000 programlépés és az 1 másodperces legrövidebb programlépés nagyon használhatóvá teszi ezt a funkciót.
3.Adatgyűjtés A minőségbiztosítási és a biztonságtechnikai rendszerek előírják a rendszerek figyelését és annak dokumentálását. Ezért minden PLC és UC készülék tartalmaz kommunikációs kimenetet.
Az adatgyűjtési képesség követelményei:
a folyamat adatait valós időben gyűjtse
az adatok rendszerezve legyenek (könyvtár, fájl, név, dátum, stb.)
a tárolás tökéletesen megbízható legyen
a mintavételi sebesség állítható legyen
elegendő tárhely legyen gyűjtéshez
ne legyen manipulálható
Az adatgyűjtés eszközei: PC a legáltalánosabban használt adatgyűjtő. Csak hálózatban célszerű, sok adathoz. Memória-kártya. Megbízható eszköz, főleg egy berendezéshez ajánlott.
A kommunikációs kimenet és a hozzátartozó szoftver ára 1000 Ft-tól több millió Ft lehet, ezért nagyon nehéz ezt részletesen tárgyalni. Egy egyszerű műszer, egyszerű adatgyűjtőjének képe látható a 15. ábrán.
A műszer teletype formátumban (ASCII) küldi az adatok a PC memóriájába. Itt az adatok valós időben táblázatosan vannak tárolva *.DAT fájlokban. Az adatokat EXCEL-ben lehet feldolgozni.
A 16. ábra a VISION (PROVICON Kft) megjelenítő és adatgyűjtő programjával készült. Az adatok dBASE formátumban vannak. A program a rendszer teljes működését projektekben menti el, *.VPK formátumban. A projekteket bármikor vissza lehet hívni és az adatokat ellenőrizni. A HAGA Monitor ingyenes adatgyűjtő szoftver MODBUS protokollal kommunikál a PC-vel. Maximum 32 db szabályozó adatait rögzíti valós időben. Az adatgyűjtő képe a 17. ábrán látható.
4.Regisztrálás Az adatgyűjtés legmegbízhatóbb módszere a regisztrálás. A regisztrátum nem módosítható, a PC összeomlástól független. Megfelelő kábeleken és transzformációkkal távoli készüléken is működtethető. A távoli készüléket mindig a veszélyes zónán kívül helyezik el. A regisztrálásnak több módja van, ezek közül a legismertebbek:
regisztrálás papírra
papírnélküli regisztrálás memória-kártyára
printer interfészen keresztül printerre
A módszerek közül a legolcsóbb és nagyon megbízható a printer-interfészes megoldás. A printer-interfész az alkatrészek miniatürizálásának köszönhetően elfér a szabályozóban. A szabályozó programja tartalmazza a diagramkészítéshez szükséges legfontosabb adatok beállítását. Ezek közül néhány jellemző adat:
fejléc (cég adatok, koordináta adatok, regisztrált jellemzők tartománya és színe)
regisztrált jellemzők engedélyezése tiltása
vízszintes vonalak osztása
függőleges vonalak osztása
szöveges megjelenítés
A HAGA KD9 típusú szabályozó képes kommunikációs kimenetén kapcsolatot tartani megjelenítő programmal és ezzel egyidejűleg printeren regisztrálni. Az egy forrásból jövő információ rendkívül hasznos, mert a regisztrátumból megállapítható a hiba keletkezésének pontos ideje, ami a hibaelhárításhoz feltétlenül szükséges. A KATASZTRÓFA TÖRVÉNY előírja a kockázatelemzést. Ennek értelmében minden hibát valós időben kell érzékelni, mert csak így lehet egy rendszerben előforduló hibák okait elemezni. Ennek a legbiztonságosabb módja: minden hiba papíron való rögzítése, a veszélyes zónán kívül. A szabályozók közül csak nagyon kevés gyártmányban van beépített printer interfész. Egy printeren felvett folyamat képe látható a 18. ábrán.
1. Miért PID? A szabályozók beállításánál általában a PID tulajdonságok megértése és beállítása okoz problémát. Azt, hogy egy hűtő-ventilátor 150 °C-nál induljon el és 170 °C-nál szólaljon meg egy csengő, könnyen megértjük. Viszont hogyan értelmezhetjük azt, hogy a pizzasütő kemencében 175 °C van akkor, amikor kinyitjuk annak ajtaját és 30 másodperc múlva becsukjuk és a becsukás pillanatában még mindig 175 °C a hőmérséklet. Kis idő eltelte után a hőmérséklet elkezd csökkenni és a fűtés ellenére tovább csökken egy minimális értékig, majd néhány lengés után visszaáll a beállított értékre. A jelenség oka az, hogy a hő terjedéséhez idő szükséges. A szabályozó nem tudhatja biztosan hogy érzékelője milyen adatot továbbít a központi számító egységébe. Hiszen amikor kinyitottuk a pizza-sütő ajtaját, akkor már abban a beáramló hideg levegő lecsökkentette a hőmérsékletet és "hőhiány" keletkezett. Az érzékelő ezt csak később továbbítja a szabályozónak. A késlekedést a folyamat holtidejének nevezzük. A holtidő grafikus meghatározását az 19. ábra szemlélteti. A matematikai meghatározás szerint a holtidő az az idő, az egyensúlyi állapottól számítva, amely az új alapjel (cél érték) 63,2 %-ának [(1-1/e)*100] eléréséhez szükséges 100%-os kimeneti érték mellett. (A holtidő a rendszer energiaállapotától is függ. Pl.: egy kemence holtideje más 20 °C-on, mint 1200 °C-on.)
Minél nagyobb egy folyamat holtideje annál bizonytalanabb a szabályozás. A holtidő a folyamat fizikai tulajdonsága, amely a berendezés megtervezése és megvalósítása folyamán jön létre. Ugyanolyan tulajdonság, mint a berendezés tömege, a színe, az alakja, stb. Csak konstrukciós változtatással lehet megváltoztatni. Tehát a folyamat szabályozhatósági tulajdonságai nemcsak a szabályozótól, hanem a folyamatot megvalósító géptől is függenek.
Az automatikus, szabályozott gép konstrukciójával kapcsolatban csak annyit érdemes megjegyezni, hogy remélni lehet, a tervező rendelkezett szabályozástechnikai ismeretekkel. Ez bizalmi kérdés, csak megfelelő referenciával rendelkező cégtől célszerű berendezést vásárolni.
A szabályozó kiválasztása sem egyszerű feladat. A szabályozó ára nem jellemző tulajdonság. Lehet drágán vásárolni a célnak nem megfelelő műszert. A szabályozási tulajdonságok és az ipari környezeti tűrőképesség legyen a legfőbb szempont a kiválasztásnál. Mivel a felhasználó nem láthatja ezeket a tulajdonságokat csak a prospektusok alapján dönthet. Tehát ez is olyan bizalmi kérdés mint a gép megvásárlása.
A bonyolult szabályozók telepítése sokszor a szakembereknek is gondot okoz. A szabályozó gombjait kétségbeesetten nyomkodó üzembe-helyező rádiótelefonján felhívja a forgalmazót, hogy segítséget kérjen. Nem mindegy, hogy ilyenkor ki van a vonal másik végén! Erre is gondoljon amikor szabályozót vásárol.
Ma már nincs "egyszerűen" beállítható szabályozó. Ne keressen ilyent, mert ha véletlenül van, az a múlt század technikája. Az igazi szabályozó bonyolultan állítható be és rendkívül egyszerűen kezelhető. Nyomjon meg egy gombot Ţ a folyamat elindul. Nyomjon meg egy gombot Ţ a folyamat megszakad.
2. A hangolás és a PID paraméterek A PID paraméterek határozzák meg a szabályozás minőségét. A legegyszerűbb szabályozók, az állásos szabályozók, amelyek a szabályozott jellemzőt (hőmérséklet, nyomás, villamos áram, villamos feszültség, stb) összehasonlítják az alapjellel és annak elérésekor kikapcsolják a kimenetet, majd megvárják míg a szabályozott jellemző a túllendülés után újra lecsökken az alapjel értékére és bekapcsolják a kimenetet. Mivel a gyakorlatban előforduló rendszereknek holtidejük van (az érzékelő csak késve tudja a szabályozott jellemzőt mérni), a szabályozás lengésekkel jön létre. Minél nagyobb a holtidő és minél erősebb a beavatkozás, annál nagyobb a lengések mértéke. Vannak rendszerek, amelyek technológiai tulajdonságait ezek a lengések teljesen lerontják. így nem szabad állásos szabályozót használni azokhoz a technológiákhoz, amelyeknél a szabályozott jellemző pontos tartása fontos. Ilyen technológia a hőkezelés, de különösen a kerámiák, a fémek és műanyagok hőkezelése. Laboratóriumokban elemzés előtt a szerves anyagokat elhamvasztják. Az alacsony és a magas hőmérséklet egyaránt meghamisítja az elemzési eredményt.
A korszerű szabályozott rendszereket igen nagy energiatartalékokkal gyártják. Ez teszi lehetővé a széleskörű alkalmazhatóságot. A nagy energiatartalék viszont a szabályozhatóságot rontja. Ezért korszerű berendezést csak korszerű PID szabályozóval lehet szabályozni. Minden más szabályozó csak rángatja a rendszert, a szabályozott jellemző a legképtelenebb értékeket veheti fel.
A korszerű szabályozó korszerű PID algoritmussal rendelkezik, amely a szabályozó minden állapotában, minden zavarójel hatását a legrövidebb idő alatt megszünteti és PID paramétereitől függően a túllövést korlátozza.
A "P" szabályozó Vizsgáljuk meg a P szabályozókat, amelyek a szabályozott jellemzőt (tulajdonságot: nyomást, hőmérsékletet, sebességet, stb) az alapjel környezetében arányosan szabályozzák úgy, hogy a kimenetet a tartomány alsó határán 100 %-ra, felső határán 0 %-ra állítják be. Ezt a szabályozást fordított szabályozásnak nevezzük. Az egyenes szabályozásnál a határértékek felcserélődnek. A fordított szabályozást fűtésre, az egyenes szabályozást hűtésre lehet használni. Ezek a szabályozók az alapjel értékénél a kimenetet 50%-ra állítják be (léteznek olyan szabályozók is, amelyeknél az alapjel 0%-nál van). Természetesen csak véletlenül létezik olyan rendszer, amely az alapjelnél pontosan 50%-os (vagy 0%-os) kimenetet igényel. Azok a rendszerek, amelyek ennél kisebb kimeneti értéket igényelnek túllendülnek és tartósan így maradnak. Ennek fordítottja is érvényes. Minél nagyobb a szabályozási arányossági tartomány az eltérés annál nagyobb.
Vizsgáljuk meg hogyan szabályozza a P szabályozó a kemencét. Például egy 600 °C-ra beállított 100 kW-os kemencébe az alapjelnél a szabályozó 50 kW teljesítményt vezet be. A 20 ábra szerint, ha az említett kemence lényegesen kevesebb (~30 kW) teljesítménnyel tartható 600 °C-on, a szabályozó arányosan addig növeli a hőmérsékletet, ameddig szerinte a kimenet 30 % (30 kW) nem lesz. Az arányos tartománytól függően ez az érték legyen például 53 °C. A kemence tehát 653 °C-os lesz és tartósan így marad. Ez az eltérés az OFFSET. A kemencék szabályozásánál az OFFSET a hőntartás folyamán változik, mert a hővel való telítődés miatt egyre kevesebb teljesítmény szükséges. Tovább romlik a helyzet akkor, mikor az alapjelet (a beállított hőmérsékletet) váltakozóan felűlről, vagy alúlról közelítjük meg. Ebből következik, hogy P, PD szabályozót ilyen szabályozásokhoz nem célszerű alkalmazni.
P és PD szabályozást ott kell alkalmazni ahol az szükséges. A korszerű PID szabályozó I tagjának kikapcsolása után PD szabályozó lesz. Nem érdemes tehát PD szabályozót vásárolni egy PID szabályozó árán. Ma csak azok a szabályozók PD jellegűek, amelynek algoritmusát a tervező nem tudta megírni.
Az ilyen szabályozók használati útmutatójában különböző tanácsokat adnak a jelenség kiküszöbölésére, amelyek oda vezetnek, hogy a felhasználó kénytelen a szabályozási tartományt lecsökkenteni és így egy állásos szabályozót használni. Az állásos szabályozó a kimenetet ki-be kapcsolgatja és ezért az alapjel körül leng. A másik módszer az, hogy gyakorlati tapasztalatok alapján az OFFSET értékét egy beállítható állandóval próbálják csökkenteni. Ez természetesen minden folyamatnál egy meghatározhatatlan hibát okoz, mert az OFFSET nem az alapjeltől, hanem a rendszer energiaállapotától függ. Másként alakul az OFFSET egy telerakott kemencénél, mint egy üresnél.
Az 20. ábra jól látható a P szabályozó hibája. A rendszernek, egyensúlyi állapotához, a rendelkezésre álló teljesítmény 30%-a van szüksége, de a P (arányos, vagy proporcionális) szabályozó az alapjelnél 50%-ot vezet be a folyamatba.
Az "I" (integráló) hatás Az OFFSET hiba kiigazítása az integráló tag feladata. Az integráló tag a szabályozónak az a része (a szoftverben) amely megméri az OFFSET-et és a beállított integrálási időnek megfelelően azt úgy változtatja meg, hogy az megszűnjön. Tehát negatív OFFSET esetén hozzáad, pozitívnál levon. Az integrálási időt a szabályozó PID paraméter beállító helyén kell megadni. A szabályozó a beállított integrálási idő alatt az OFFSET abszolút értékét 1 egységgel csökkenti, vagy növeli. Az integráló tag nagy integrálási idő esetén az OFFSET értékét lassan csökkenti, ezért az alapjelet lassan közelíti meg. A lassú megközelítés miatt jól követi az OFFSET esetleges változásait, ezért nyugodt, de lomha szabályozást eredményez. Minél nagyobb a holtidő annál nagyobb integrálási idő szükséges. Ebből következik, hogy nagy holtidejű rendszereket általában lomhán lehet szabályozni. Minden zavarójel miatt beálló eltérést a szabályozó csak lassan tud visszaállítani.
Rövid integrálási idő gyors beállást eredményez, de a holtidő miatt az integráló tag az OFFSET-et az ellenkező oldalon újra létrehozza. Emiatt a rendszer szabályozott jellemzője túllendül az alapjelen (túllövés). Az integrálási időtől függően ez a lengés lehet csillapodó, állandó és sztochasztikus (szabálytalanul lengő).
A megfelelő integrálási idő meghatározását a később tárgyaljuk.
A "D" (differenciáló, vagy deriváló) hatás Az OFFSET megszüntetéséhez feltétlenül szükséges az I tag. Az I tag viszont általában az indokoltnál jobban lassítja a beállást. Ahhoz, hogy a lengések csökkenjenek nagy integrálási időt kell választani. A lassú beállás a gyakorlatban ritkán engedhető meg. Tehát a beállást meg kell gyorsítani. Ezt a gyorsító (szükség esetén lassító) hatást a D tag valósítja meg. A gyakorlatban a D tag "extra lökést" ad a folyamatnak ott, ahol az szükséges.
A D tag a folyamat hibajelének (hibajel = alapjel - mért érték) változása arányában csökkenti, vagy növeli a kimenetet. Tehát gyors változás estén erősen, lassú változás estén gyengén. állandó eltérés estén a deriváló hatás nulla. Más szavakkal a D tag hirtelen nagy változások hatását csökkenti. Hőmérsékletszabályozásnál a hirtelen hűlést fokozott fűtéssel, hirtelen melegedést a bemeneti érték gyors csökkentésével ellensúlyozza. A deriválási időt a szabályozóban be kell állítani. Ezen idő alatt a szabályozó a változást méri és a mért értéktől függően avatkozik be. A deriváló hatást a 21. ábra szemlélteti. A mért érték változási sebessége tulajdonképpen a pillanatnyi állapothoz tartozó érintő meredeksége. Az érintő és az időtengely által bezárt szög előjele a változás irányát mutatja. Jól látható, hogy minél meredekebb az érintő és minél nagyobb a deriválási idő, annál erősebb a kimenetre gyakorolt deriváló hatás. Azt, hogy a D tag a kimenetet csökkenti, vagy növeli az érintő szögének előjele határozza meg. Az időtengellyel párhuzamos érintő 0, az erre merőleges végtelen nagy hatást okoz.
PID hatás A szabályozó "szerkezetének" ismertetése után vizsgáljuk meg annak működését. Nyilvánvaló, hogy ha a szabályozó úgy működne mint egy autó, elegendő lenne megtanulni melyik pedált mikor kell lenyomni és a kormányt a kanyarodáskor merre és mennyit kell elfordítani. Sajnos a szabályozó nem így működik. Az autós hasonlatnál maradva képzeljük el, hogy minden kanyarodás előtt (amelynek irányát az adott pillanatban nem is ismerjük) a gázpedált, a fékpedált egy bonyolult számolással megállapított értékig kell lenyomni. A számítás menetét 3 kísérletileg megállapított matematikai egyenlet írja elő.
A szoftver tartalmazza a helyes szabályozáshoz szükséges matematikai képleteket. A szabályozó telepítése és beállítása (konfigurálása) folyamán kell meghatározni a szabályozás be és kimeneteit, tulajdonságait és a P I D tagok állandóit, a paramétereket. A P, I és D tagok működése egyenként jól érthető, de azokat sajnos nem lehet akárhogyan együtt használni. Ha mind a három paramétert úgy adnánk meg, hogy a "józan eszünkre hallgatva" a leggyorsabb és a legpontosabb szabályozást kapjuk, megdöbbenve tapasztalnánk, a szabályozott rendszer a legképtelenebb értékeket venné fel.
Mint már említettük a szabályozott rendszer viselkedését a szabályozási körben lévő összes elem holtideje és a mért értéket (szabályozott jellemző) befolyásoló beavatkozó jel (fűtés, hűtés, anyagáramlás, feszültség, áram, stb) erőssége határozza meg. A könnyebb megértés érdekében vegyük példaként a szabályozott kemencét. A kemence viselkedése attól függ egy adott hőmérsékleten, hogy mekkora a holtideje és mennyi az a fűtési tartalék, amellyel az egyensúly fenntartásához szükséges mennyiségen túl rendelkezik.
A szabályozási körben lévő szabályozó és a beavatkozók holtideje elhanyagolható a különlegesen gyors folyamatok kivételével. Ezek szerint, mint azt már említettük a szabályozott rendszert kizárólag a konstrukciója határozza meg. A rendszer tehát már előre meghatározott, optimális működését semmilyen szabályozóval nem lehet javítani. Ezt úgy kell érteni, hogy egy rendszert valaki egy tökéletesen működő PID szabályozóval működtet, azt egy másik tökéletesen működő PID szabályozóval már nem lehet tovább optimalizálni. Ennek ellenkezője is igaz, ha egy rendszert tökéletlen szabályozóval akármilyen módon optimalizálva működtet, mindig lehet javítani egy tökéletesen működő PID szabályozóval. A tökéletes PID szabályozó matematikai képleteken alapján megírt szoftver szerint működik, amelyet a dinamikus viselkedést javító programrészletek egészítenek ki.
A PID szabályozó csak megfelelően beállított paraméterek esetén működik jól. A PID paramétereket mindig az adott technológiához kell meghatározni, mert a szabályozási túllendülés és a beállási idő összefügg egymással. Nagyon kis túllendüléshez hosszabb beállási idő szükséges.
A PID paraméterek beállítását hangolásnak (angolul: tune) nevezzük. A hangolás az az eljárás, amelynek segítségével meghatározzuk a technológia szempontjából legjobbnak ítélt paramétereket.
Mielőtt a hangolást ismertetnénk, a P, I és D tagok hatásait az 1. táblázatban foglaljuk össze külön működés esetén. Ezeket a tulajdonságokat a finomhangolásnál fogjuk használni.
A hangolás valamelyik ismert hangolási módszer alkalmazásával kezdődik.
Egyszerű eljárás a Ziegler-Nichols (frekvencia válasz) módszer, amely a szabályozott rendszer kritikus állapotát keresi meg. Kritikus a rendszer állapota akkor, amikor a lengések csillapodni kezdenek a szabályozási tartomány növelése (az xp erősítés csökkentése) folyamán. Ehhez a szabályozót állásos szabályozóvá alakítjuk. Elindítjuk a szabályozást azzal az alapjellel, amelynek környezetében akarunk hangolni. Az alapjel értékét elérve jól mérhető állandó lengéseket kapunk. Várjunk meg néhány lengést és mérjük meg a lengés periódusidejét (két maximum, vagy minimum, vagy alapjel közti idő) és maximális valamint minimális értékét.
Ezután állítsunk be egy arányos szabályozót. Az arányos tartomány erősítése %-ban (hurokerősítés) 0...99,7 lehet. Az arányossági erősítés annyit jelent, hogy 1 körüli érték széles tartományt, 50-nél nagyobb érték nagyon szűk tartományt jelent. A 0 érték különleges, mert ezzel az arányossági tartomány megszűnik. Az arányossági tartomány értéke az alapjel egységében 100/xp%, tehát 5%-os érték hőmérsékletszabályozásnál 100/5=20 °C és ez az alapjelre szimmetrikusan helyezkedik el (van nem szimmetrikus is). Ennek alapján a gyakorlati tapasztalatok szerint a hangolási érték 1-50% között várható.
Az arányos szabályozón megmért lengések állandósulása után állítsunk 50-100 közti értéket és ismételten mérjük a lengéseket. Az xp értékét csökkentve mindig mérjük a lengéseket. Célszerű az állításokat felezni pl.: 80 40 20 10. A mérések folyamán lesz egy olyan lengés, amely csillapodik, vagyis a maximumok és a minimumok csökkennek. Ennek a környezetében (valószínűleg ez, vagy a megelőző érték, vagy a kettő közötti) találjuk meg a kritikus állapotot, amelynek mért értékéből a kezdeti PID paraméterek az alábbiak szerint számolhatók ki (a kritikus P tag értéke = xpk és a kritikus lengésidő = Tk):
xp = 0,6 * xpk Ti = 0,5*Tk Td = Ti / 4...8
A képletekben xp (P tag) a hurokerősítés %-ban
Ti (I tag) az integrálási idő
Td (D tag) a deriválási idő
A hangolás pontossága a szabályozott rendszertől függ. Előfordul, hogy a kapott érték azonnal használható, de gyakran kell a hangolást pontosítani . A képletek szerint kapott értékeket és a hangoláskor használt alapjelet állítsuk be és kapcsoljuk be a szabályozót. A szabályozott jellemzőt megfigyelve a szabályozó beállásakor az alábbiak szerint módosítsuk a PID paramétereket:
Az alapjelet a szabályozó lengésekkel közelíti meg. A lengések csillapodnak. Az első lengés nagy túllendüléssel kezdődik. Növeljük a Ti és Td értékét addig ameddig a lengések nem szűnnek meg. Minden állítás után zavarójelet kell mesterségesen előidézni, hogy a szabályozott jellemző pillanatnyi értéke a szabályozási (arányossági) tartományon kívülre kerüljön. Ezt a módszert kell követni minden új érték kipróbálásánál, mert csak azok a beállások jellemzőek, amelyeknél a pillanatnyi érték a szabályozási tartományon kívülről indul.
Az alapjelet a szabályozó alulról nagyon lassan közelíti meg lengések nélkül. Csökkentsük a Ti és Td értékét addig, amíg a megközelítés megfelelő nem lesz. Az előbbiek szerint a szabályozó I és D paramétere jól meghatározható. A két paraméter hányadosa általában 4-8 között van, de szélsőséges estekben ettől eltérhet (4-10). A D tag növelése a megközelítés sebességét csökkenti, nagyobb értéknél lassúbb a megközelítés. Az I tag a lengések visszaállási idejét növeli, nagyobb I tag esetén a lengések maximuma és minimuma lassabban közelíti az alapjelet. A két érték együtt hat a szabályozóra, ezért sok kísérlet szükséges az optimális hányados megkereséséhez.
Az alapjelet a szabályozó egy túllövés után nagyon lassan közelíti meg, esetleg néhány lengést is észlelünk. Növeljük az xp értékét addig, ameddig a túllövés a megengedett értékre nem csökken és a lengések megszűnnek.
Az alapjelet a szabályozó alulról szabálytalan lengésekkel közelíti meg. Csökkentsük az xp értékét addig, ameddig a lengések megszűnnek és a beállás a megfelelő lesz. Az xp értékét célszerű pontosan meghatározni, mert szabályozó beállásának jellegét alapvetően befolyásolja. Ezért feltétlenül ellenőrizni kell a megfelelőnek ítélt értéket egy nagyobb és egy kisebb érték kipróbálásával. általános szabály, hogy a gyors visszaállás érdekében a szabályozási tartomány a lehető legszűkebb legyen, de a lengések a technológia által megszabott határok között maradjanak. Azt a tulajdonságot amely ezt lehetővé teszi a szabályozó robusztusságának nevezzük. A robusztusság a szabályozó szoftverének tulajdonsága.
A hangolást nagyon megkönnyíti egy regisztráló, vagy kommunikáció.
A HAGA Automatika Kft. szabályozói kommunikálnak számítógéppel. A folyamatosan látható állapot szerint a finomhangolás igen egyszerű feladat.
3. Az önhangolás (Autotune) A hangolási eljárásokat is lehet automatizálni. A szabályozó szoftverje alkalmas lehet a PID paraméterek meghatározására. A hangolási módszerek sokfélesége miatt nincsen egyedül üdvözítő módszer, mert nincsen varázsképlet. A jó önhangoló szoftver robusztus szabályozáshoz határozza meg a paramétereket. Természetesen az önhangoló módszerekből adódóan a nagyon gyors és nagyon lomha szabályozásoknál nem támaszthatunk szigorú követelményeket.
A HAGA Automatika Kft. szabályozói olyan önhangoló algoritmussal rendelkeznek, amelyek igen jó közelítéssel adják meg a paramétereket és a finomhangolás után tökéletesen szabályoznak.
4. PID szabályozás felsőfokon Azt már tudjuk, hogy azok a rendszerek, amelyek tulajdonságaikat az alapjel nagyságától függőn változtatják, nem szabályozhatók jól ugyanazzal a paraméterkészlettel. A könnyebb érthetőség kedvéért vizsgáljunk meg egy korszerű kemencében lejátszódó folyamatot. A kemence falvesztesége exponenciálisan növekszik mert hőszigetelése szálas-anyagból van és ennek ez fizikai tulajdonsága. A felfűtés folyamán, ezt a hátrányát ellensúlyozza az, hogy kis hőtároló-képessége miatt a falban kevés hőt tárol. A két változó tulajdonság együttes eredményeként a holtidő és a melegedési sebesség jelentősen változik a felfűtés folyamán. A korszerű konstrukciós elvek alapján a kemencébe annyi fűtési tartalékot építenek be, amennyi csak belefér, hiszen ez nem okoz gazdaságtalan fogyasztást, mert a szabályozó ezt optimálisan korlátozza (ha az eléggé robusztus). A kemence hőérzékelőjének holtideje is hozzászámítódik a rendszer holtidejéhez, de ennek változása a lineáristól a 4. hatványig terjed. Természetesen egy ilyen kemencét 1 PID készlettel nem lehet jól szabályozni. Különösen igaz ez akkor, amikor a hőmérsékletet megadott program szerint kell szabályozni.
Vizsgáljuk meg hogyan lehet egy rendszert tökéletesen szabályozni.
Vásároljunk olyan szabályozót, amely a teljes tartományban az optimális PID paraméterek szerint szabályoz. Egy korszerű szabályozó 10 PID paraméter készletet is képes tárolni. így a teljes tartományt 10 részre bontva 10 paraméterkészletet használ. A jó szabályozó mind a 10 paramétert önhangoló algoritmusával meg tudja határozni.
A KD9 szabályozó program üzemmódban is meg tudja választani a programlépéshez (program szegmens) tartozó PID paraméterkészletet. Ebből a 10 készletből bármelyik programlépéshez akármelyik készlet kiválasztható. Ez a lehetőség a szabályozás bármelyik pillanatában, a rendszer tetszésszerinti állapotában optimális PID paramétereket biztosít. A ilyen működést szakértői (expert) szabályozásnak nevezhetjük, mert szigorúan követi a technológiai követelményeket úgy, mintha egy szakértő irányítaná azt. Ahol finoman és lassan kell szabályozni ott lassan és finoman szabályoz, ahol durván kell szabályozni ott durván avatkozik be.
Legyen erre is példa egy kemence. A kovácsoláshoz használt kemence bélése nagyon kemény anyagokból épül, hogy a durva mechanikai igénybevételnek ellenálljon. Az ilyen kemence viszont nagyon érzékeny a gyors hőmérsékletváltozásokra, ezért felfűtéskor a kemence gázégőinek teljesítményét nagyon vissza kell fogni. A programszabályozó felfűtési szegmensébe olyan PID paraméterkészletet hívunk be amely csak nagyon lassan nyitja a gázszelepet és egyáltalán nem gerjeszt lengéseket. A kovácsolás közben a behelyezett hideg anyag gyorsan lehűti a kemencét és ezzel szélsőséges állapotot hoz létre. Ennek az állapotnak a lehető legrövidebb idő alatt meg kell szűnnie, ezért durva beavatkozásra van szükség. Tehát a program kovácsolási időre vonatkozó szegmensébe az előzőhez képest sokkal durvábban beavatkozó PID készletet hívunk be, amely a gázszelepet gyorsan a szükséges mértékben nyitja és a hőmérséklet helyreállásakor zárja.
A PID szabályozás hatását fokozni lehet a program szerinti szabályozással. A szabályozó dinamikus (nem egyensúlyi) viselkedését egyértelműen az érvényes PID paraméter-készlet határozza meg. Mivel ez a rendszerhez kötött tulajdonság, közvetlenül nem tudjuk befolyásolni. Az alapjel megváltoztatásával viszont a rendszer másik állapotba kerül. Ezt is egy példán lehet bemutatni. Legyen a rendszer mért értéke 100, az alapjel 600, az arányossági tartomány 50. A szabályozás elindítása után a rendszer 100%-os kimenettel kezd és ezt 600-25=575 alapjelig így fut. Innen a PID tulajdonságok szerint eléri az alapjelet és tételezzük fel, hogy túllövéssel áll be. Ha ez a túllövés káros, megváltoztatjuk a PID paramétereket és így megszüntetjük a túllövést. Ez a paraméterkészlet viszont a beállást nagyon lelassítja, amely szintén káros a folyamatra. A problémát csak programszabályozással lehet megoldani. írjunk programot az elérés gyorsítása érdekében. Első programlépés engedje meg, hogy a szabályozó 100%-os kimenetet határozzon meg mondjuk 550 alapjelig. A következő programlépés lehet egy korlátozott alapjel-változás (ramp) egy erősen ható PID készlettel 575 alapjelig. A hátralévő részt az előzőhöz hasonlóan, de finoman működő PID készlettel hajtsa végre a szabályozó. Helyesen megválasztva a programot, így tetszésszerinti szabályozást tudunk létrehozni. Tehát a hagyományos matematikai egyenleteken alapuló szabályozási eljárást úgy alkalmazzuk, hogy a folyamatot tetszés szerinti időtartamokra bontjuk és ezeket, az időtartamok alatt optimálisan szabályozunk.
A fentiekből következik, hogy a PID szabályozást a különleges szabályozók alkalmazása estén újra kell értékelni. A hagyományos PID szabályozók a rendszert a olyan matematikai képletek alapján szabályozták, amelyeket bizonyos peremfeltételekkel módosítottak Ezek közül a legismertebb a túllövést csökkentő algoritmus. A korszerű mikroprocesszoros konfigurálható programszabályozó ugyanazokat a matematikai képleteket használja, de képes a folyamatot részekre bontani. Ezek a részek külön optimalizálhatók, tehát az egész folyamat is optimalizálható.
A PID szabályozás részletes ismertetése után ismét vissza kell térnünk oda ahonnan elindultunk. Szabályozni kellene a lehető legjobban egy folyamatot. Láttuk, hogy a megfelelő eszköz nélkül ez reménytelen vállalkozás. Néhány szempont a megfelelő eszköz kiválasztásához:
Minden szabályozáshoz PID szabályozót célszerű választani.
Összetett, sok feladat ellátására alkalmas szabályozót gazdaságos választani, mert ha a technológia esetleg egy új feladat megoldását kívánja, egyszerűbb azt néhány gombnyomással elintézni, mint egy új eszközt vásárolni és működését megtanulni.
Ne vásároljon a szokásostól eltérő szabályozót, mert a PID szabályozó tulajdonságait semmilyen barkácsolással nem lehet utánozni. Ha egy szabályozóban különleges számértékeket kell beállítani, az nem PID szabályozó!
Az összetett, sok feladat megoldására alkalmas PID szabályozó kezelése nem bonyolultabb, mint egy korszerű háztartási gép. Ne higgye el, hogy azért kell primitív szabályozót vásárolnia, mert Ön nem tud egy korszerű szabályozót kezelni! Nyilván nem azért vásárol egy öreg Trabantot, mert nem tudna egy új Mercedest vezetni. érdemes elgondolkozni azon, vajon miért hangsúlyozzák Önnek, hogy a felajánlott szabályozó nagyon könnyen kezelhető.
A valóságos szabályozási hurkok viselkedése mindig eltér az elméleti viselkedéstől. A szabályozó nem a valódi visszacsatolást kapja, az algoritmus a kvantálás miatt keletkező zajt beleszámítja a kimeneti jelbe, stb. Ezekhez az ismert és tűrhető értéken tartható hibákhoz hozzáadódik a beavatkozó szerv tökéletlensége. A leggyakrabban használt beavatkozók közül a motoros szelep a legtökéletlenebb. Erről szól ez a kis elmélkedés.
A szabályozó a pillanatnyi hibajel szerint egy jól hangolt PID algoritmussal kiszámítja és kiadja a beavatkozási értéket a kimenetre. A motor erre válaszolna, ha tudna, mivel a tehetetlenségi nyomatéka (GD2) és súrlódása (szeleppel együtt) ebben akadályozza. Az akadályozás miatt a beavatkozás nem lesz azonos, sőt nem is lesz arányos a beavatozó jellel. Például legyen a kimenőjel 10° szögelfordulás és a szelep forduljon el 9°-ot az előbb említettek miatt. A szabályozó algoritmusa kiszámolja a visszacsatolt értékből, hogy a kiadott jel kevés. Az így szabálytalanul keletkezett hibajel egy hamis kimeneti értéket fog generálni.
A jelenség miatt egy járulékos hibajel keletkezik, amely a motoros szelep jelleggörbéjétől, kinematikai tulajdonságaitól, kopásaitól, szögelfordulásától és a szabályozott közeg tulajdonságaitól (viszkozitás, kavitáció, összenyomhatóság, stb) függ. A járulékos hibajelet nem lehet kompenzálni, mert véletlenszerű. A szabályozó úgy válaszol rá mint a külső zavarójelre. E miatt a szelep sohasem lehet egyensúlyban (elméletileg sem).
A szabályozók algoritmusában a futási idő (átforgatás) konstansként szerepel. Tehát a szabályozó csak állandó futási idő esetén számol helyesen. A motoros szelep futási ideje viszont rendkívül durván változhat. Ezt a változást egy példával szemléltetjük. Legyen egy szelep átforgatási ideje 100 s, amelyet az előírás szerint stopperrel mértünk meg a szelep teljes átforgatásával. Megmértük a motor felfutási idejét, amely 1 s. Lineáris felfutást feltételezve ez 0,5 s forgatási időnek megfelelő szögelfordulást eredményez. A túlfutás kompenzálhatná a felfutást, de a súrlódás miatt ez is rövidebb az elméleti értéknél. A két hatás miatt a szögelfordulás mindig kevesebb lesz mint a beavatkozó jel. Tréfásan ez egy olyan hegy, amelynek csak emelkedő oldala van, bármerre megyünk mindig felfelé kell mászni. A példa szerint minden forgatási impulzus kisebb forgatást eredményez a számítottnál, tehát a szabályozó szempontjából ez olyan mintha a futási idő változott volna meg. Ha ez az érték a 0,3 s, (amely nem egy kiugróan nagy szám) a késlekedés 30 impulzus esetén 9 s. Ez olyan mintha a futási idő 109 s-ra nőtt volna. Az algoritmusban az átforgatási idő "konstansa" 9%-kal nőtt, amely a konstansok családjában is bűnnek számít. Ezt a futási időnövekedést "nyugaton" slip-nek, csúszásnak nevezik. A jelenséget közönséges motoros szelepeknél csak konstrukcióval, később gondos karbantartással lehet tűrhető érték alatt tartani. A slip integráló jellege miatt felgyülemlik és időnként a szabályozás felborulásához vezet, amelyből a szabályozó robusztusságának megfelelő válasszal jön ki. A robusztusság a hangolástól függ, tehát a rosszul hangolt rendszerekben ez furcsa, laikusok számára érthetetlen jelenséget okoz.
Közismert, hogy a nyugvó súrlódás (szakirodalomban stiction) nagyobb, mint a mozgó súrlódás (friction). A motoros szelep elhasználtsági állapotától függően nagyon súrlódik. Ez a súrlódásos indulás lökésszerű és késleltetett. Kívülről úgy néz ki, mintha a szelep leragadt volna. A leragadást a szakirodalom stick-nek nevezi. A szelep leragadása karbantartás elmaradása estén olyan mértékű lehet, hogy a szabályozó képtelen a folyamatot megfogni. Hazai viszonyok között "a szabályozó rossz" jelenség következik be, amely tartósan fennmarad a szelep megjavítása után is (lásd a kávéházi kabátlopás történetét).
A stick-slip jelenség a hagyományos motoros szelep konstrukció fizikai tulajdonsága, amely az elhasználódás folyamán kedvezőtlenül változik. A visszavezetés nélküli motoros szelep szabályozása ezért nagyon összetett feladat. A legjobb minőségű, tökéletesen kiválasztott, előírás szerint installált szelep is begerjeszti a szabályozót. A jó szabályozó ezért nemcsak a szabályozási hurok adatai szerint avatkozik be, hanem válaszol a motoros szelep stick-slip okozta gerjedésére is. A szabályozó algoritmusának ezen részleteit természetesen nagy titokzatosság övezi. Az algoritmus titokzatos részei természetesen nem tudják a jelenséget megszüntetni, hiszen ez azonos hatású a külső zavarójellel. A szabályozási hurok egyensúlyi állapotban is úgy viselkedik, mintha a vezetőjel állandóan változna. Tehát a jelenség visszavezethető a szabályozó robusztussági tulajdonságára. A robusztus szabályozó gyorsan, de lengésekkel áll be, a kevésbé robusztus lassan kevesebb lengéssel áll be.
Választani kell:
A. szűk tartományban szabályoz, a szelep sokat mozog, gyorsabban kopik
B. bővebb tartományban szabályoz a szelep nyugodtabb, sokáig üzemképes
Valamit valamiért, az optimumot kell a hangolással beállítani
A jelenséget a 21. ábra mutatja be. A kék vonal az ideális, súrlódásmentes működést, a piros vonal a gyakorlati működést ábrázolja. Mivel a szelep útja a görbe alatti terület a szürkével jelölt terület a lemaradás mértéke. Könnyű belátni, hogy minden rendellenesség, állagromlás a szabályozás minőségét rontja. A HAGA szabályozók motoros szelep szabályozó algoritmusa nem használja a szelep potenciométerét. A beavatkozójelet a hibajelből képezi. Tehát a beállított paraméterek alapján nem a helyzetet (potenciométert) hanem az áramlást szabályozza. A stick-slip jelenség miatt a szelep önmaga képez zavarójelet a szabályozó ezt nem veszi figyelembe.
A szelep szabályozásához a következő paramétereket kell beállítani: PID, önhangolással Futási idő mérés alapján Beavatkozójel legkisebb értékének megadása, amelynél a szelep még nem mozdul Holtzóna szélessége amelyen belül a szelep nem mozog A szabályozás ellenőrzéséhez a szelepállást is ki kell jelezni. A kezelők a szelepállásból megállapíthatják a rendszerben keletkező hibákat. Például a motoros szelep előtti kézi állítású szelepet nem nyitották ki teljesen, a szelepállás nagyobb értéket mutat a szokásosnál. Ugyanígy lehet következtetni a szűrők eldugulására, a gáznyomás megváltozására, stb. A 22. ábrán egy motoros szelep szabályozó látható.
A nagy késlekedésű rendszereket csak nagyon lassan lehet szabályozni. Egy retortás kemencében a munkadarab, vagy a hőkezelt anyag egy tokban van. Ezt a tokot körülveszi a fűtött kemencetér. A kemencetér hőmérsékletérzékelője, időállandójának megfelelő késedelemmel, küldi az ellenőrzőjelet a szabályozó bementére. A szabályozó az alapjel és az ellenőrzőjel összevetése alapján kiszámítja a kimenetet, amely az összes rendelkezésre álló energia egy részét (például Y=30% esetén, annak 30%-át) bevezeti a kemencetérbe.
A kemenceteret a jól behangolt szabályozó gyorsan, lengések nélkül felhevíti az alapjel értékére. A retorta csak lassan veszi át a hőt és minél jobban megközelíti az alapjelet annál lassúbb lesz a folyamat. Elvileg a folyamat végtelen hosszú ideig tart, de a gyakorlatban sem sokkal jobb a helyzet.
A technológus ezért a kemencetér alapjelét magasabbra állítja. A különbséget csak kísérlettel lehet megállapítani. A különbséget deltaT-nek nevezzük. Ez az érték a szerkezettől, az anyag tömegétől, hőmérsékletétől, fajhőjétől, színétől, felületétől, stb. függ. Tehát ezt az egyszerű módszert csak mindig azonos hőkezelésekhez lehet alkalmazni.
A HAGA kaszkád szabályozó algoritmusa automatizálja ezt a folyamatot. A kaszkádszabályozás egymásba ágyazott szabályozási körökből áll. Minden körhöz tartozik egy érzékélő. A belső kört master-nek, a külső kört slave-nek nevezzük. A master bemenetére érkezik a munkadarab (anyag) hőmérsékletének jele. A lineáris kimeneten a beavatkozójel átalakul hőmérsékletté. Ez a kimenet módosítja slave alapjelét úgy, hogy a master alapjeléhez hozzáadja a kimenet értékét. Ezt a kissé nehezen értelmezhető folyamat megértését segíti az 24. ábra.
Mint már említettük master érzékelője a munkadarab (anyag) közvetlen közelében van. A master alapjelét a hőkezelés hőmérsékletének megfelelően állítottuk be. Ha a masterrel szabályoznánk, a késlekedés miatt igen nagy túllövést kapnánk, amely esetleg a kemence sérülését is okozhatná. A kaszkád működését kísérjük figyelemmel az 24. ábra szerint.
A hőmérséklet emelkedésével az ábrán balról jobbra haladunk. A slave kimenete %-osan vezeti be az energiát a kemencébe. A szabályozón beállított arányos tartomány (P=100/Gain [°C]) alsó határáig 100% teljesítménnyel fűt. A slave alapjele (SPm+LiHi). Látható, hogy a szabályozók automatikusan hozzáadják a DT értéket a munkadarab előírt hőmérsékletéhez. Ezt az értéket a master LiHi tárolójába kell beírni a Conf lapon. Tehát a kemencetér a beállított értékre melegszik fel és ez annyi amennyit Ön megenged!
Az arányos tartományban a deltaT értéke lineárisan csökken a LiLo értékéig, amelyet a master LiLo tárolójába kell beírni a Conf lapon. Ez az érték lesz a tartós eltérés a kemence és a munkadarab hőmérséklete között.
A kemencében a hőmérsékletet az érzékelő végpontján mérjük. A gyakorlat mutatja, hogy a kemencetér többi pontjában a hőmérséklet ettől eltér. Természetesen ez a tokban lévő anyagra is igaz. Tehát ha a LiLo értéket 0-ra állítanánk, a kemence hőmérséklete a master alapjelére állna be és ez a legritkább esetben egyezik meg a tokban lévő anyag hőmérsékletével. Ezért a hőkezelési folyamat végén az egyensúly beállta után a LiLo értékét be kell állítani. Ha a retorta belsejében lévő érzékelő 10 °C-kal kevesebbet mutat állítson 10 értéket, ha 10-zel többet akkor -10-et.
A kaszkád szabályozás teljesen automatizálja az Ön folyamatát. Nem kell táblázatokban rögzíteni a különböző hőkezelési folyamatok beállítási adatait. Biztos lehet abban, hogy a kemence a beállított hőmérsékletre hevíti az anyagot. A HAGA szabályozókból összeállított kaszkád a szabályozók minden tulajdonságát kezeli. Tehát a slave működtethet motoros szelepet gázfűtéshez. A master lehet programszabályozó. A bemenetek és kimenetek szabadon konfigurálhatók. Az adatgyűjtő szoftver működik.
A 25. ábra egy hőkezelés diagramját mutatja be
A diagramon jól láthatók a kaszkádolás előnyei. Az arányos tartomány alsó határáig maximális teljesítménnyel fűt. A beállás alatt a beállított deltaT értékkel magasabb hőmérséklettel növeli a hőátadást, majd ennek csökkentésével beállítja az előírt hőmérsékletet és ezt pontosan tartja. Ez a egy valós, kozmetikázatlan diagram, amely bármikor megismételhető!
A kísérlet beállított adatai:
master SP=600, LiHi=30, LiLo=13, GAin=5
slave önhangolás után: Gain=2.8, Int=307, dEr=68
A master több slave-et tud kezelni így többzónás (többcsatornás) rendszert is kitűnően szabályoz. A minden slave alapjele eltolható a "kaszkád" értéktől a manual reset helyén beírt értékkel. Tehát a HAGA rendszer kaszkád tulajdonságai rendkívül sok alkalmazásra adnak jó megoldást.
Az előzőekben a deltaT kaszkád szabályozási módot ismertettük, mert ez könnyen megérthető és áttekinthetően használható. A HAGA szabályozók a irodalomban leírt (normal) kaszkád szabályozási módban is működnek. Ez a működési mód több szakértelmet igényel. Általában hosszantartó folyamatokat lehet ezzel szabályozni. Célszerű ennek telepítését, beállítását, hangolását a gyártó szakembereivel megbeszélni.
A deltaT kaszkádszabályozás nemcsak kemencét tud szabályozni, hanem köpenyfűtésű, illetve köpenyhűtésű reaktorokat, autoklávokat, stb. is.
A hőmérséklet-szabályozás a legismertebb automatika. A hőforrásból származó hő korlátozása alapján sok folyamatot lehet jól szabályozni. Egy kemence a bevezetett hőt környezetének adja át. Ezt a hőt veszteségnek nevezzük. A kemence akkor van egyensúlyban, amikor a veszteség megegyezik a bevezetett hővel. Az ilyen berendezést úgy szabályozzuk, hogy a fűtést kikapcsoljuk a szabályozón beállított hőmérsékletén. A kikapcsolás módját a szabályozóban lévő algoritmus határozza meg. Az ipari alkalmazásokhoz a leggyakoribb a PID algoritmus, amely a hőmérséklet lengését csökkenti.
Feltételeztük, hogy a kemence a beállított hőmérsékleten a kikapcsolás után hűlni fog. Mi van, ha ez a folyamat nem így működik? Sok berendezésben alacsony hőmérséklet van. A biológia termosztátok, a fitotronok csak különleges szabályozóval szabályozhatók, mert a hőveszteség kicsi, vagy egyáltalán nincs. Az ilyen készülék túlmelegszik és nem tud visszahűlni.
A folyamatok másik csoportjában hő keletkezik. A műanyag prés-szerszámban a bepréselt műanyag leadja hőjét és így a szerszám túlmelegszik. Bármilyen szünet miatt viszont a szerszám kihűl. Tehát ezt a folyamatot sem lehet egy egyszerű hőmérsékletszabályozóval szabályozni.
Vannak acélok, amelyeket lépcsőzetes edzéssel nemesítenek úgy, hogy a edzési hőmérsékletre hevített munkadarabot 500-600 °C-os sófürdőbe merítik. A sófürdő felmelegszik, ezért a következő edzéshez le kell hűteni. A műveletek között viszont lehűlhet, tehát melegíteni kell.
A kémiai folyamatok hőt termelhetnek, a technológia egyes szakaszaiban. Tehát a reaktorokat hol fűteni, hol hűteni kell.
Összefoglalva a példákon bemutatott jelenséget láthatjuk, hogy a hőmérsékletszabályozás bizonyos folyamatoknál fűtésből és hűtésből áll.
A feladatok sokfélesége miatt, sokféle megoldás létezik. Mindegyik megoldás közös vonása az, hogy:
A szabályozott rendszernek 1 érzékelője van
A szabályozott rendszert hőjét 2 két beavatkozó kapcsolja be és ki, amelyek közül az egyik fűt, a másik hűt
A szabályozott rendszernek 1 alapjele van.
A szabályozás algoritmusa egyszerűnek látszik. Ha a készülék melegebb a szükségesnél, hűteni, ha hidegebb, fűteni kell. Természetesen nem minden egyszerű, ami annak látszik.
A nagy késleltetésű rendszereknél a szabályozás mindig lengésekkel jön létre. A "PID hangolás" című részben tárgyaltuk, miért kell PID szabályozást használni. Ugyanitt megállapítottuk hogy a PID paraméterek csakis a berendezés tulajdonságaitól függenek. Egy hőtechnikai berendezés PID paramétereit a geometriai méretek, a hőszigetelés és a fűtés teljesítménye és elrendezése határozza meg.
Ha ez igaz, akkor meg kell ismételnünk ezt a hűtési viszonyokra is. Azonnal látszik, hogy a kettő egymástól különbözik. A hűtés oldal "teljesítményé"-nek hatása más mint a fűtésé (természetesen lehet egyforma, az arányt a gazdaságosság és a technológiai követelmények határozzák meg). Nem bizonyítjuk, csak megjegyezzük, hogy a 3 paraméter közül csak a P különbözik, az I és D paraméter egyforma. A fenti feladatot a követelményektől függően kétféleképen lehet megoldani. (A kikapcsolom-bekapcsolom módszert nem tárgyaljuk).
I. A hirtelen nagy hőmérséklet változást okozó nagy hőmennyiséget ALARM relével vezérelt hűtéssel vonjuk el. Ilyen folyamat a lépcsőzetes edzés, amely után a munkadarab által bevitt hőt ventilátorral befújt levegővel távolítjuk el a rendszerből. A műanyagpréselésnél a műanyagból elvont hőt az ALARM relével vezérelt hűtővíz mágnesszelep nyitásával vonjuk el. Hasonlóképen vezérelt hűtőeszközöket használhatunk a vegyipari folyamatoknál, ha gyors változásokat kell visszaállítani.
A szabályozóban a szelepet vezérlő ALARM-ot eltérésre (deviation) kell konfigurálni. Például az alapjel felett 10°C-kal akarjuk a hűtést indítani. Konfiguráljuk az ALARM-ot eltérésre és adjunk neki 10 értéket. A szabályozó PID tulajdonságokkal 600°C-on fogja a kemencét tartani és a hőbevitel után 610°C-on fogja hűtést indítani. A hűtés hatására a kemence lehűl és az ALARM-ra beállított hiszterézistől függően a szabályozó a hűtést kikapcsolja. A PID algoritmus eddig nem kapott helyes információt, ezért a beavatkozójel valószínűleg nem felel meg a rendszer állapotának. Általában néhány lengés után után helyreáll a PID szabályozás.
Az ALARM relével működő HŰT-FŰT szabályozás blokk vázlatát 26. ábrán láthatjuk.
Jól látható, hogy egy ON-OFF szabályozás és egy PID szabályozás váltogatja egymást az alapjel környezetében. Váltások mindig zavarójelet gerjesztenek, ezért ezt a szabályozást, csak hirtelen nagy változásoknál lehet használni. Ezek a változások általában nagyságrenddel nagyobbak a váltás okozta zavarójelnél, így alig érzékelhetők.
II. Hogy a fűtés és hűtés közötti váltásnál ne legyen zavarójel (ne gerjedjen a rendszer) egy szabályozóban két PID szabályozási hurkot kell használni. A PID paraméterek előbb említett problémája itt jelentkezik. A szabályozó az adott pillanatban kiszámítja a beavatkozójelet, amely valamilyen irányban eltolja a rendszert. Ha ettől a rendszer a beavatkozót váltja, a beavatkozójel csak a helyes értékkel és iránnyal változhat meg. A bevezetőben leírt fűtés/hűtés erősséget figyelembe kell venni. Ha ez a hányados, a "C" állandó helyes, a váltáskor nem keletkezik zavarójel. A 27 ábra a két szabályozási hurok működését szemlélteti.
Az alapjeltől balra ábrázoltuk a fűtési oldal arányos tartományát (+). E szerint az alapjeltől távoli végponthoz 100%-os, az alpjelhez közel 0%-os beavatkozójel tartozik. Az alapjel nem egy érték, hanem egy tartomány. Ez a tartományt (holtzóna) a szabályozott rendszer tulajdonságai alapján kell meghatározni. A tartomány lehet pozitív, 0 és negatív. A számértéktől függ az átmenet a hűtés és a fűtés között. Pozitív érték esetén a tartományban egyik beavatkozó sem működik. 0 értéknél egyik beavatkozó sem működik, de a legkisebb eltérésre azonnal bekapcsolnak a PID által kiszámított %-kal. A negatív érték esetén a mindkét beavatkozó a PID szerint működik. Ez felesleges energiafogyasztással jár, de szükséges lehet nagyon pontos szabályozásoknál.
Az alapjeltől jobbra látható a hűtő szabályozó arányos tartománya (-). Ez a szabályozási kör értelemszerűen úgy működik mint a fűtő szabályozási kör. Az eltérés a erősítési tényezőben van. Ha fűtőkör erősítése g%, akkor a hűtőköré C.g%, ahol C>0. Tehát a C tényező határozza meg az arányos tartományok határát.
Minél nagyobb az erősítés, annál szűkebb az arányos tartomány. Nagy értéket állítva a hűtőt ON-OFF szabályozási módra lehet állítani, amely hasonló eredményt ad mint az ALARM relés HŰT-FŰT szabályozás. Előnye ennek viszont az, hogy nem kell az ALARM relét állítgatni és az átmenet simább lesz. A HŰT-FŰT szabályozó blokkvázlata a 28. ábrán látható.
Jól látható, hogy két egyenértékű PID szabályozó működik két szabályozási hurokban. A két szabályozónak közös alapjele és közös bemenenőjele (érzékelője) van. A szabályozó a két beavatkozót a közös hibajel szerint működteti. A jó szabályozóban a paramétereket önhangolással lehet megállapítani. Sőt a legjobbak a C tényezőt és a periódusidőket is meghatározzák. A HŰT-FŰT szabályozás behangolása még így sem egyszerű feladat. Viszont ha a szabályozó igazán korszerű, akkor van kommunikációs interfésze. A számítógépen megjelenített regisztrátum (természetesen a beavatkozási értékek ábrázolásával) nagyon megkönnyíti a hangolást. Befejezésül még egyszer meg kell említeni az energiafogyasztást. Nagy fogyasztású rendszereknél körültekintően kell eljárni. Nagyon illetlen dolog feleslegesen hőt vezetni egy rendszerbe és utána azt energiafelhasználással elvonni.
Testek, terek fizikai állapotjelzőit megmérve észrevesszük, hogy hétköznapi tapasztalatainktól eltérő eredményeket kapunk. A tűzhelyen álló edény egyik oldala 40 °C, a másik 65 °C lehet, mert ez az oldala közel van egy másik edényhez, amely melegebb. A szoba négy sarkában sem egyforma a hőmérséklet, mert azok az ablakoktól más távolságra vannak és kívül a szél egy meghatározott irányban fúj. Az élet minden területén hasonló jelenségekkel találkozunk. A világban sehol sincs egyensúly, az energia a magasabb szintekről az alacsonyabb felé áramlik. A folyadékok, gázok a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb felé áramlanak. A hegyről a kövek lefelé gurulnak, stb.
A természet egy körülhatárolt részében viszont lehet egyensúlyi állapotot létesíteni. Egyensúlyi állapotúnak tekinthetjük például azt a teret, amelyben a hőmérséklet állandóan egyforma. Természetesen tökéletes egyensúly nincs, azt csak megközelíteni lehet. Másrészről mesterségesen előállíthatunk olyan teret amely nagyon egyenlőtlen, de időben állandó. Az ilyen állapotot dinamikus egyensúlynak nevezhetjük. Bármilyen egyensúlyi állapotot akarunk létrehozni egy térben, azt szabályozni kell. Ugyanis, ha egy külső hatás megváltoztatja a rendszer állapotát, azt mesterségesen helyre kell állítani.
A rendszer állapotát csak méréssel lehet ellenőrizni. Az elméleti megfontolások alapján a nagy rendszert elemi részekre kellene bontani és minden elemi részt külön kellene kezelni. Minden részhez tartozna egy mérőérzékelő, egy szabályozó, egy beavatkozó és egy energiaforrás, vagy energiaelnyelő. Ugye látható az elméleti eszmefuttatás megvalósíthatatlansága. Mégis az élet sok területén hasonló feladatot kell megoldani. A szabályozással foglalkozó szakemberek és a gépész konstruktőrök kitalálták, hogy miként lehet az ilyen állapotokat a technológiai követelményeknek megfelelő pontossággal megközelíteni. Ilyen technológiai előírás lehet egy kemence hőmérséklet-szabályozása 0,01 °C pontossággal félvezetők gyártásához. A nagypontosságú kemencék építése és szabályozása nagy feladat. Különleges anyagokból épülnek és különleges szabályozásuk van. Más technológia megenged 10 °C pontatlanságot. Ebben a térben technológiai egyensúlyi állapot van, hiszen megfelel a követelmények. Valószínű, hogy ennek a kemencének elegendő 1 pontján mérni és a fűtést egy jól elrendezett fűtőtesttel egy alapjel szerint szabályozni. Könnyű belátni hogy guminyuszit nem érdemes gépkocsi gyártó-soron termelni, de ennek fordítottja is igaz. A jó minőségű gyártmányt csak korrekt berendezésekkel lehet előállítani.
A korszerű szabályozók kommunikálnak környezetükkel. Ebben a környezetben sok készülék található: adatgyűjtő, nyomtató, INTERNET, számítógép és más digitális eszköz. A jó megtervezett szabályozó más szabályozóval is tud kommunikálni. Ebből adódik hogy egy tér valamilyen tulajdonságát akárhány szabályozóval lehet szabályozni. Természetesen minden szabályozó egy szabályozási hurkot szabályoz. Ezt a szabályozást többcsatornásnak nevezzük.
A többcsatornás szabályozást a 29. ábrán szemléltetjük.
A mindennapi életünkben legtöbbször a hővel találkozunk, mint állapotjelzővel. Alig van olyan otthon, amelyben legalább egy hőmérsékletszabályozó ne működne. Hogy csak néhányat említsünk: mosógép, , hűtőgép, fűtés termosztát, grillsütő, tűzhely sütője, stb. Ezért választottunk egy hőtechnikai eszközt, egy kemencét, a többcsatornás szabályozás bemutatására. A kemencét három részre osztottuk. A három részből a középsőnek csak palástvesztesége a szélsőknek véglap-vesztesége is van. A hő áramlásának hétköznapi ismeretében is megállapíthatjuk, hogy ennek a kemencének a két vége hidegebb még akkor is, ha a fűtése egyformán van elrendezve. Gondolatban végezzünk el egy kísérletet. Építsünk be egy érzékelőt a kemence közepébe, a fűtési kört kapcsoljuk be egy szabályozási hurokba, állítsuk be a szabályozót 800 °C-ra és indítsuk el a folyamatot. Méréssel meggyőződhetnénk, hogy a hőmérséklet kezdetben eléggé egyenletes, de a magasabb hőmérséklet felé a végek egyre jobban lemaradnak. Ez a hővezetés változása miatt következik be, mert a hővezetés a szigetelés két oldalán mérhető hőmérséklet különbségtől is függ. A felületes szemlélő várhatja, hogy a hosszú idejű hőntartás után a hőmérséklet kiegyenlítődik. Tény, hogy egy idő után, a szabályozás hatására egy dinamikus egyensúly áll be, de akármennyire is kívánjuk a kemence 100 év múlva sem lesz egyenletes.
Egyes kemencegyártók, a költségek alacsonyan tartása érdekében számos trükköt alkalmaznak. Ezek közül leggyakoribb a fűtőtestek különböző elhelyezése és teljesítményük változtatása. A nagyobb veszteségű helyeken nagyobb teljesítményt építenek be. Az ilyen kemence állandó betéttel, állandó hőkezelésnél még tűrhetően működhet, de bármilyen változtatás esetén már nem tekinthető korrekt gépnek. Másik nagy trükk az átlagra való szabályozás. Több érzékelő átlagát véve a szabályozó egy akármilyen, fizikailag nem értelmezhető hibajelre szabályoz. A kemencében azonban nem a szabályozó állítja be az egyenlőtlenséget, hanem a kemence szerkezete. Tehát, ha egy kemence alja és teteje között 800 °C-nál 80 °C különbség van (ez egy kemencén mért érték!) használhatnak akármilyen trükkel működő szabályozót, az bizony így marad és sohasem egyenlítődik ki. Mint ahogyan a patak folyása sem áll meg a lejtőn, akárhogyan is hipnotizáljuk. A hő is így terjed a melegebb helyről a hidegebb felé. A hidegebb hely a hőszigetelés külső oldalán van, a hőnek ez a "lejtő alja".
A 29. ábrán látható kemence 3 zónás (természetesen lehet akárhány is, a Miskolci Egyetemen épített űrkemence 24 zónás). Minden zóna külön szabályozási hurkot képez. Az érzékelők elrendezésétől függően a kemencében kialakul egy hőmérséklet-tér (matematikusan egy skalár-tér), amelyben egy idő után dinamikus egyensúly van. Bármilyen zavart, mint a fűtés megváltozása, a környezet hűtőhatásának megváltozása, a fűtőtestek öregedése, a szabályozó helyreállít. Tehát az így felépített rendszerben a hőmérséklet egy adott pontban álladó. A tér egyenlőtlensége megmérhető és a technológia szempontjából kiértékelhető. Hitelesítő kemence akár 0,1 °C pontosságú is lehet a kemence közepén. Összefoglalva: egy kemencében nem lehet elérni elméleti egyformaságot (homogenitást) sem térben, sem időben, de azt a rendelkezésre álló technikai eszközökkel meg lehet közelíteni. A tulajdonságok ismeretében ezek a megfelelően szabályozott rendszerek nagyon jól használhatók.
A mindennapi gyakorlatban előfordul, hogy a kemence hőmérsékletét program szerint kell változtatni. A feladat így már bonyolultabb, mert a kemence dinamikus egyensúlyát az időben is fenn kell tartani. Az ábra egy ilyen rendszer vázlatát mutatja be. A programot a MASTER szabályozó tartalmazza, amelynek programadója az idő-hőmérséklet függvényből kiszámítja az alapjelet. A MASTER a BUSZ-on kiküldi az aktuális alapjelet, amelyet a SLAVE-ek vesznek. Minden időpillanatban a kemence minden szabályozója a megfelelő alapjelre szabályoz. Technológia finomítás az, hogy a SLAVE-ek a központi alapjelet zónánként megadott értékkel el tudják tolni. Így lehet időben és térben inhomogén szabályozott teret létrehozni. Ez a készülék használható Tejfalussy András inhomogén anyagvizsgálati módszeréhez.
Mire kell ügyelni a szabályozók kiválasztásánál:
A kemence tere nincs megosztva. A zónák hatnak egymásra. A hatást a szabályozó zavarójelként érzékeli és válaszol rá. Minden PID szabályozó lengésekkel szabályoz. A nem eléggé robusztus szabályozóban a lengések nem csillapodnak eléggé. Ezek a lengések összeadódnak és egy hosszú távú nem harmonikus lengés keletkezik. A jelenség miatt a hőmérséklet eltér az alapjeltől és sztohasztikusan változik. A kiértékeléshez adatgyűjtő szükséges. Csak robusztus szabályozóval lehet többcsatornás rendszet jól szabályozni.
A szabályozót természetesen hangolni kell. Az 1. pontban említett lengés miatt nem minden szabályozó képes önhangolásra. A kézi hangolás nagyon időigényes és ehhez is adatgyűjtő szükséges. Használjon megbízható önhangolós PID szabályozót.
Programszabályozásnál minden szabályozónak egyszerre kell indulnia. A regisztrátum, vagy az adattáblázat kiértékelhetetlen szabálytalan indítás estén. A programszabályozó és a SLAVE szabályozók legyenek alkalmasak a szinkronizált indításra. A HAGA szabályozók előkésleltetés esetén jól START-olnak. A többcsatornás szabályozás megfelelő eszközök használata estés nem olyan komplikált, mint amilyennek az első olvasás után látszik. Egy HAGA szabályozókból összeállított háromcsatornás szabályozás bekötési vázlata a 30. ábrán látható.
Az ábrán, az áttekinthetőség érdekében, nem tüntettük fel az egyszerre történő bekapcsolás bekötését. A digitális bemenet a 8-9 kapcsokon van. A SLAVE-eket a kapcsokra adott rövidzár kapcsolja be. A rövidzárat a MASTER egyik reléje adja a program indításakor.
A jó működést dokumentálni kell. A nemzetközi szabványok szerinti minőségbiztosítás bevezetése előtt is volt minőségbiztosítási rendszer. Az autóiparban, a repülőgépgyártásban, fegyvergyártásban már nagyon régen dokumentálták a gyártás legfőbb adatait. Nagy, nehezen kezelhető adathalmazokat gyűjtöttek össze, óriási anyagi és szellemi erő felhasználásával. Ezt a módszert ma már a termelő szervezetek száma és nagysága mellett miatt nem lehetne használni.
A számítógép elterjedése oldotta meg a feladatot. Egy nagy termelő, vagy szolgáltató egység minden adata elfér egy adathordozón. Az ügyintézők a nekik kijelölt helyre bevihetik adataikat. A gépek a beépített érzékelőkről akárhány működési jellemzőt küldhetnek az adattárolóba. A gyártás és a szolgáltatás minősége mindig fontos volt az emberiség történetében. A minőség biztosítása és bizonyítása összetett feladat. Valamikor elegendő volt egy mondat, mint a jól ismert szlogen: "A jó bornak nem kell cégér". Egy órára ráírták, "Made in Switzerland" és ez bizonyított egy minőséget. Ma már egy akármilyen jól ismert cég neve sem jelent egyértelműen egy minőségi fokozatot. A konkurens cégek versenyében nem hirdetnek győztest. Ma ez van elöl, holnap az. A minőségbiztosítási rendszerek nemzetközi térhódítása új helyzetet teremtett. Ma már külső szervezetek ügyelik a vállalatok minőségbiztosítási szervezeteit és ellenőrzik a dokumentációkban rögzített feltételek betartását. Ettől még nem lesz tartósabb egy cipő, de biztosan meg fog felelni a cipő leírásában foglalt követelményeknek.
A cipő példájánál maradva vizsgáljuk hogyan kell cipőt elkészíteni úgy, hogy a gyártmány minden egyes példánya egyforma legyen. Először is, minden felhasznált anyag minden tulajdonsága egyforma legyen, azaz a fizikai, kémiai tulajdonságokat meg kell mérni és értékelni kell, hogy azok egy megengedett tűréshatáron belül vannak-e. A gyártás közben ellenőrizni kell minden technológiai műveletet és itt is meg kell vizsgálni, hogy a körülmények egy meghatározott tűréshatáron belül vannak-e. A végátvételnél ellenőrizni kell a gyártmány megjelenését és szúrópróbával a viselési tulajdonságokat. Bármilyen furcsán hangzik, de a minőségbiztosítás alapelvei szempontjából nincs különbség az űrhajó és a cipő között. Csak a szervezetek méretei és az előírások mások. Minden minőségbiztosítási rendszer a gyártás, a szolgáltatás előírás szerinti működését ellenőrzi. Nagyon fontos tudni, nem a technológia működését, hanem azokat az intézkedéseket, amelyek ezt biztosítják.
A jó működést dokumentálni kell. A nemzetközi szabványok szerinti minőségbiztosítás bevezetése előtt is volt minőségbiztosítási rendszer. Az autóiparban, a repülőgépgyártásban, fegyvergyártásban már nagyon régen dokumentálták a gyártás legfőbb adatait. Nagy, nehezen kezelhető adathalmazokat gyűjtöttek össze, óriási anyagi és szellemi erő felhasználásával. Ezt a módszert ma már a termelő szervezetek száma és nagysága mellett miatt nem lehetne használni. A számítógép elterjedése oldotta meg a feladatot. Egy nagy termelő, vagy szolgáltató egység minden adata elfér egy adathordozón. Az ügyintézők a nekik kijelölt helyre bevihetik adataikat. A gépek a beépített érzékelőkről akárhány működési jellemzőt küldhetnek az adattárolóba.
Magyarország a kisvállalkozások országa. A kisvállalkozás relatív fogalom. Egy kétszemélyes takarító Kft és egy 20 személyes szerszámgyártó Kft számítástechnikai igénye igen eltérő lehet. Ott ahol egynél több számítógép működik kialakítható egy hálózat. A vállalkozások használhatnak digitális mikroprocesszoros eszközöket. A modern minőségügyi rendszerek alapkövetelményei közé tartozik a tevékenység naplózása, archiválása. Természetesen mindez megoldható őseink eszközeivel: papír, toll, ceruza, dosszié, irattár, stb.
Az adatkezelés hagyományos módszerei ma már olyan költségesek, hogy azokat már egyáltalán nem lehet alkalmazni. A korszerű adatkezelés alapja a számítógépes hálózat. Vajon mondhatjuk-e egy kisvállalkozás igazgatójának, hogy vásároljon egy munkaállomást, 5 db számítógépet, hogy minden íróasztalon legyen egy. Huzalozza be irodáit, műhelyeit. Létesítsen állandó Internet kapcsolatot és fizessen elő egy korszerű telefonkapcsolatot. Hát bizony erre a kisvállalkozások közül kevésnek van anyagi lehetősége. Az igazán korszerű hálózatok telepítése eléggé költséges. A fenntartás még komolyabb problémát jelent. A vállalkozások méretétől és gazdasági erejétől függően ezeket a problémákat gazdaságosan és jól meg lehet oldani. A kommunikációs hálózatot természetesen csak úgy lehet létesíteni, hogy a rendszerben, minden rögzítendő adathoz, kommunikációra képes készüléket kell telepíteni. Szabályozott technológiákhoz a HAGA KD48 műszercsaládját ajánljuk. A műszercsalád minden tagja kommunikál.
A feladattól függően opcionálisan RS232, vagy RS485 kimenetet lehet használni. A feldolgozáshoz bármelyik szoftver használható, amelyik MODBUS protokollal is kommunikál. A HAGA szabályozókhoz ingyenes szoftverek érhetők el.
RS232 kapcsolat Egy berendezés adatait lehet megjeleníteni és gyűjteni a KD48 szabályozók alkalmazásával. A szabályozó RS232 soros vonalon kommunikál a számítógéppel TTY (karakteres terminálkapcsolat) üzemmódban. Az interfész mindössze 2000 Ft-ba kerül, a szoftver ingyenes. A kábel hossza 15 m lehet. Ismétlővel ez a távolság növelhető. A rendkívül olcsó összeállítás szervizcélokra is alkalmas: Notebook+KD48. A kommunikáció képernyőjét a következő ábra mutatja be:
HAGA Monitor A legegyszerűbb, legolcsóbb hálózatot beépített RS485 leválasztott kommunikációs porttal rendelkező készülékekből lehet összeállítani. A készülékek szoftverje a készülék paramétereinek MODBUS címét tartalmazza. A busz kéteres csavart érpárú árnyékolt vezeték, amelynek csomópontjaira 32 készülék köthető alapkivitelben. A busz hossza maximum 1200 m. A kommunikáció ajánlott sebessége 9600 bps. A kommunikáció MODBUS protokollt használ RTU üzemmódban. A következő ábra a hálózat vázlatát mutatja be:
Mint az az ábrán látható HAGA monitor hálózat a HAGA szabályozókat kezeli. A rendszer megfelel az ISO 9000 szabvány szerint működő minőségügyi rendszerek követelményeinek. Rendszer biztonságosan működik, bizonytalanságai a WINDOWS operációs rendszer bizonytalanságaiból és a busz zavarérzékenységéből származik. Természetesen minden busz kiépítése nagy szakértelmet és gyakorlati jártasságot igényel. A hálózat az irodai szinten is igénytelen. A PC minimális követelményei: processzor 300 MHz, memória 98 MB (WIN98), 128 MB (NT), 256 MB (WIN200). A hálózat megjelenítése a következő ábrán látható:
VISION 2000 A VISION egyike a legelterjedtebb és legnépszerűbb folyamatmegjelenítő rendszereknek ma Magyarországon. A legegyszerűbb egyképes alkalmazásoktól a több ezer jelet tartalmazó rendszerekig , minden igényt kielégítő alkalmazások készíthetők segítségével. A technológiától érkező információ látványos grafikus megjelenítés mellett, a VISION program a beépített programozási nyelv segítségével képes bonyolult adatfeldolgozási és adatbázis kezelési feladatok megoldására is. A különleges szolgáltatások között megtalálható a távprogramozás, a multiszerveres és redundáns rendszerek, telefonos hálózatok, beszédszintetizátor, képstilisztika, 3D grafika, miliszekundumos trend és multitasking, valamint az objektumok beágyazása (OLE),és automatizálása köré épülő COM (Component Object Modelling) technológia. A VISION rendszer minden egyes hálózati terminálja csatlakozhat többféle vezérlő és mérőberendezéshez is. Egyszerre ötféle kommunikációs protokoll valósítható meg terminálonkén, amit több mint 70 féle driver közül választhatunk ki. Az adatátvitel történhet soros vonalon (RS232/RS485), TCP/IP hálózaton, vagy akár USB-n keresztül.
A VISION igen rugalmas a hálózat kezelése szempontjából. Gazdaságos lehet néhány berendezés, vagy akár egy műhelyre kiterjedő hálózat kezelésére. Egy ilyen alkalmazás fő képét mutatja a következő ábra:
Az utolsó ábra egyetlen készülékből álló "hálózat" megjelenítését mutatja be. Ez a megoldás nagyon fontos berendezés felügyeletének ellátásához lehet szükséges.
A fentiekből következik, hogy a kisebb feladatokhoz is lehet találni korrekt megoldásokat. Érdemes megemlíteni, hogy a felsorolt rendszerek magyar fejlesztésűek és magyar gyártmányok, hazai garanciával és támogatással. A legegyszerűbtől a legösszetettebbik mindegyik gazdaságos, egyszerűen telepíthető. Üzemeltetéséhez nem szükséges számítástechnikai szakembert alkalmazni. Az eddigi alkalmazások ezt bizonyítják.
A KD9 univerzális kompakt-szabályozó egy teljes adatgyűjtő és regisztráló tulajdonságait is tartalmazza. A párhuzamos kábellel hozzákapcsolt tűs printeren 210 mm, vagy 345 mm széles regisztrátumot nyomtat.
A mikroprocesszoros technikának és a speciális integrált áramköröknek köszönhetően a regisztrálásnak és adatgyűjtésnek sok változatát lehet használni. Ahol az eredetiség nagyon fontos és bizonyító erejű, ott hibrid regisztráló és adatgyűjtő készülék használható.
A KD9 hibrid regisztráló és adatgyűjtő háromféle kommunikációs csatornán működik
A beépített printer interfész párhuzamos kábellel csatlakozik a nyomtatóhoz és valós idejű diagrammot nyomtat, közben soronként számokkal is kiírja az értékeket. A nyomtatásba nem lehet beavatkozni, mindig folyamatosan, közbenső tároló nélkül regisztrál. A tűs nyomtató 3 példányban is nyomtathat, így egy színes és két fekete eredeti regisztrátumot kapunk.
A beépített multimédia kártyán (MMC, 512 MB memória) valós időben gyűjt adatokat, amelyhez csak az illetékes kezelő férhet hozzá. Az adatokat számítógépen lehet feldolgozni, tehát a dokumentum számítógépen írt műszaki dokumentációkban is felhasználható.
A beépített RS485 leválasztott interfészen keresztül MODBUS protokollal kommunikál számítógéppel. A számítógépes hálózat egy csomópontjára csatlakoztatva a szervezet központi számítógépén megjeleníthető bármelyik vizualizáló szoftverben.
A KD9 szabályozó beépített printer interfésze konfigurálható regisztrátumot nyomtat. A többpéldányos regisztrátum nem módosítható, tehát elfogadható minden minőségügyi rendszerben.
A regisztráló üres papírra nyomtat, célszerű leporellót használni. A papíron 3 mező van:
A paraméterek (hőmérséklet, nyomás, stb bemenetei, alapjelek, beavatkozók, ...) vonalai a papíron A4 nyomtatón 159 mm, széles kocsis nyomtatón 305 mm szélességben.
A beavatkozók a papíron. 20 mm szélességben.
Az ALARM állapotok a papíron 20 mm szélességben.
A regisztráló minden tulajdonsága konfigurálható. A nyomtatott értékeket a szabályozón le lehet kérdezni, illetve megjeleníteni.
Műszaki adatok
Csatornák
6 bemeneti csatorna (analóg) mért jelhez
15 fajta hőelem, 15 fajta ellenállás-hőmérő, KTY83 típusú thermisztor, 2 fajta potenciométer, 2 fajta ellenállás, áram 0/4-20 mA, 10 fajta feszültség 10 V-ig, 9 fajta felhasználó által linearizált jel.
6 bemeneti csatorna (analóg alapjelhez, ha szabályozási kört regisztrál
Jól használható programszabályozott rendszerekben
4 bemeneti csatorna (analóg) kimeneti (beavatkozó, Y) jelhez, ha szabályozási kört regisztrál
Jól használható PID hangolt szabályozási körökben, ahol a beavatkozójel 0-100, vagy (-100) - (+100) % között változik.
16 kimenet
relé, vagy TTL kimenetek állapota
Általános paraméterek
Hasznos papírszélesség
a printer típusától függően 210 mm, vagy 345 mm
Papírsebesség
1,2-1291 mm/óra értékek között 11 fokozatban állítható
jobb mint 0,2 mm. (a printer-mechanika állapotától függően)
Nyomtatási formátum
analóg grafikon (görbék), szöveges kiírás soronként, digitális kiírás (ALARM állapotok)
Kijelzés
3 soros 7 szegmenses 4 digites szám és mnemonik kijelzés és 20 piktogram az állapotokhoz
Kijelzett adatok
mért adat, alapjel, beavatkozójel és program adatok (szabályozott rendszerben), ALARM állapotok
Belső adatgyűjtő
adatgyűjtés valós időben multimédia kártyán (MMC, 512 MB memória). Kiolvasása ingyenes szoftverrel
ALARM kimenetek
11 relé, vagy OPC + 5 TTL
ALARM típusok
a szokásos funkciókon kívül több millió variáció, teljes értékű időrelével, reteszeléssel
Reteszelés feloldás
programból, ALARM-mal, nyomógombbal, kóddal
Hibajelzés
a kijelző villogása és hangjelzés
Biztonsági beállítás
többszintű, jelszóval védett
A regisztrátum szerkezete A paraméter felületre (1. mező) 12 jel nyomtatható. A jelekhez színek tartozhatnak, ha színes nyomtatás van konfigurálva. A színek a csatornák szerint: 1 és 7 fekete, 2 és 8 magenta, 3 és 9 kék, 4 és A zöld, 5 és b lila, 6 és C orange(barna). Az Y (beavatkozójelek) is így keletkeznek. A színek a fejlécben láthatók. A paraméter felület sávokra osztható. Minden sáv egy önálló regisztráló szalagként viselkedik. A sávok száma 1, 2, 3, és 4 lehet. Minden jelet bármelyik sávon meg lehet jeleníteni, ugyanazt több sávon is, de összegük legfeljebb 12 lehet.
A nyomtatók (printerek) A nyomtató pontokból álló regisztrátumot nyomtat. Az adatforgalomtól függően lehet 3x-os felbontást konfigurálni és így a diagram folytonosabb lesz. A legnagyobb adatmennyiség esetén (3x-os felbontás, színes nyomtatás) a nyomtató 45 s-os mintavételi idővel képes nyomtatni, tehát 1 sort (14,06 mm) 30 perc alatt nyomtat ki. Turbó üzemmódban (1x-es felbontás) színesben 3 s-os mintavétellel tud nyomtatni (2 perc/sor). Az adatok 200 karakter/s nyomtatási sebességű nyomtatóra vonatkoznak. Olyan rendszerekben, ahol minden eseményt rögzíteni kell (feszültségkiesés esetén is), szünetmentes tápegység alkalmazását javasoljuk a szabályozó és a nyomtató működtetéséhez. Az eddigi tapasztalatok alapján az EPSON, STAR és PANASONIC tűs nyomtatókat javasoljuk. A tűs nyomtatókkal kompatibilis nyomtatókat is kezeli a KD9, de ezek az állandó fejtisztítás miatt sok tintát fogyasztanak. A felesleges tintát gyakran el kell távolítani és ez sok karbantartási gondot okoz, nem beszélve a nagyobb költségekről. Másik hátrány hogy csak egy példányban nyomtat.
A regisztrátum időtengelye A regisztráló valós vagy relatív időben nyomtat a konfiguráció szerint. A belső óra a szabályozó feszültségmentes állapotában is jár. A regisztrátum időtengelyét a szabályozóban lehet beállítani. A valós idejű óra beállítása után a dátum és idő automatikusan megjelenik a fejlécben év/hónap/nap.óra:perc'másodperc alakban és az idő a szöveges sor elején nap-óra:perc', vagy óra:perc' másodperc alakban.
AC-DC áram és feszültség mérése mellett hőmérséklet értékek rögzítésére, valamint analóg egységjelek mérésére és a mért adatok rögzítésére is van lehetőség.
programozható adattárolási módok a rendelkezésre álló memória hatékony kihasználására
240 000 mért érték rögzítése (512 kB), beállítható mintavételi gyakorisággal (125 ms…1 nap)
TRMS mérés (AC bemenetű változatok)
teljesítményfelvétel és villamos fogyasztás figyelése
kompakt kivitel, tápellátás 2 db AA méretű elemről
optikailag leválasztott USB csatlakozás
tárolt adatok grafikus megjelenítése, elemzése, jelentéskészítés a mellékelt Dataview szoftverrel
Az MD 9240 típusjelzésű műszert a True RMS mérőképesség, hatásos, meddő és látszólagos teljesítmény mérése mellett 1000 A-ig terjedő méréshatár jellemzi. Mindemellett frekvencia, hőmérséklet, ellenállás és folytonosság mérése, valamint 45 mm-es lakatfogó nyílás és megbízható működés teszi profi mérőeszközzé. Optikailag leválasztott kommunikációs porttal is rendelkezik, számítógépes szoftver segítségével gyűjthetőek és ábrázolhatóak a mért adatok.
Napjaink egyik aktuális, mindenképpen szót érdemlő problémájára kínál megoldást a Tecpel gyár feszültségkémlelő detektora, amely egyrészt a kis- és nagyfeszültségű hálózatok üzemzavarainak elhárításában dolgozó szakemberek, másrészt a katasztrófavédelem és a tűzoltóság tagjai számára biztosít biztonságos munkavégzést feszültségvédelmi szempontból.
Villamos és mágneses mezőmérő műszer spektrumanalizátorral és GPS-adatgyűjtővel
A teljesítményelektronika és a számítástechnika rohamos elterjedéséből adódó zavarok, az elektromos árammal működő berendezések keltette villamos és mágneses terek egyre indokoltabbá teszik a méréstechnika alkalmazását az egészségvédelemben és a biztonságos üzemvitelben.
Rugalmasság és alkalmazkodóképesség a minőségi oktatás érdekében
A konfiguráció, amelyre reggel még szükség volt a nappali képzésben, nem biztos, hogy megfelel a délutáni szakmai továbbképzés igényeinek. Az oktatási intézményeknek az élesedő piaci versenyben egyre nagyobb szükségük van a jól megválasztott, többcélú, hosszú távon is fejleszthető, oktatást segítő eszközökre, legyen az egy oktatóterem bútorzata, villamos laboratórium berendezése vagy akár egy bonyolult folyamat szemléltető eszköze.
Vannak ma is tehetséges fizikusok Magyarországon, akik Öveges Józsefhez hasonlóan érdekesen és látványosan tudják bemutatni a fizikai jelenségeket?
A lenyűgözö felvételek a Csodák Palotája európai tudományos fesztiválján készültek. A DVD lemezeken a 100 legizgalmasabb kísérletet láthatjuk. A kísérletek akár otthon, akár iskolai órán megtekintve látványos és érdekes módon mutatják be a fizikai jelenségeket: kötél valamint óriás rugó segítségével láthatóvá válnak a hanghullámok, egyszerű konyhai-bűzcső segítségével dallamok kelnek életre, de meg tudhatjuk azt is mi történik a CD lemezzel egy mikrohullámos sütőben, illetve hogyan lehet szívószálak segítségével elektromos erőteret gerjeszteni, nem is beszélve a lángoló papírpénzről ami nem ég el! A neves hazai előadók mellett számos fiatal tehetséggel ismerkedhetünk meg, akik humoros, kreatív kísérleteikkel játszva vezetnek be minket a fizika világába!
Geotermikus energia, szél-, víz-, és a napenergia – Új könyv nem csak szakembereknek
A Sprinter Kiadó gondozásában megjelent „Megújuló Energiák” című könyv elsősorban szakemberek számára készült, de a téma iránt komolyan érdeklődő olvasók számára is hasznos információkat tartalmaz a biomassza, a geotermikus energia, a szél-, a víz-, és a napenergia hasznosítás, illetve a klímaváltozás és a megújuló energiák kölcsönhatása témakörökben.
A kiadvány neves hazai szakemberek tollából származó írásokon keresztül mutatja be a fenti megújuló energiaforrások és energiák hasznosítási módjait, az ezekkel kapcsolatos kutatásokat és gyakorlati alkalmazásaikat.
A villamos energia felhasználása megfelelő műszerezettséggel hatékonyan kézben tartható. A gazdasági szempontok érvényesítésén túl ugyanezekkel az eszközökkel az üzemvitel biztonsága is növelhető a folyamatosságot meghatározó paraméterek felügyeletével és célirányos adatgyűjtéssel. Ha adatokkal szeretnénk alátámasztani, hogy villamos rendszerünk üzembiztosan működik, megfelelően karbantartott és a fogyasztás megfelel az üzemeltetett berendezések teljesítményfelvételének, akkor nagy körültekintésre lesz szükségünk, hisz a választék nagy, az árak széles sávban mozognak, és az eszközök számos járulékos mérőképességgel rendelkeznek, amelyek közül műszaki támogatás nélkül nehéz és időigényes a választás.
Miközben egy gazdasági krízis közepén vagyunk, ilyenkor is vannak olyan iparágak, üzemek, melyek nem állnak, nem állhatnak le. A termelést – esetleg – csökkentő, ám tartalékokkal rendelkező cégek pedig még fejlesztésekre, a későbbi – válság után megvalósítandó – bővítések kidolgozására is tudnak munkaerőt ill. munkaidőt átcsoportosítani. Érdemes tehát a piacon megjelenő új mérőeszközöket bemutatni, mert a korszerű, pontosabban és gyorsabban mérő műszerek beszerzése továbbra is az elektronikai és villamos szakemberek, illetve a gyártó cégek elemi érdeke.
Die Firma arbeitet nach dem Qualitätsmanagementsystem ISO 9001:2000. Das regelmässige Audit dieses Systems wird von TÜV Rheinland InterCert GmbH durchgeführt
Új Smartec ÉV műszercsalád - korszerű, praktikus a hatékony munkavégzéshez
Villamos berendezések időszakos felülvizsgálatára ajánljuk e műszereket, melyek egy sor olyan újdonságot jelenítenek meg, melyek a szakemberek mindennapos munkáját segítik és gyorsítják.
Előnyös tulajdonságok:
Megvilágított nagyméretű LCD kijelző
Beállítható határértékek
Mért értékek kiértékelése: PASS/FAIL ( JÓ/HIBÁS)
Fényes zöld/piros LED-sorokkal a kiértékelés eredményének a megjelenítése
Szabad kezet biztosító beépített mágneses rögzítő elem
Beépített akkumulátor töltési lehetősége
A mérési eredmények és paraméterek rögzítésére kétszintű memória szerkezet
Adatok alapszintű letöltése Eurolink LITE PC SW csomaggal, kompatibilitás az Eurolink PROFI PC SW csomaggal
USB és RS232 csatlakozás
Robosztus és ergonomikus kivitel, gumirozott tokozattal
Technológiai folyamatba integrált villamos biztonságtechnikai ellenőrzések
A kiállításon bemutatunk gurulós mérőszekrényeket, melyek gyártósorok technológiai folyamatába integrálva villamos biztonságtechnikai ellenőrzésekre adnak lehetőségeket. A gyártmányokon számítógép vezérléssel villamos átütési szilárdságot, szigetelésvizsgálatot, szivárgó áram méréseket valamint nagyáramú védővezető folytonosság vizsgálatokat végezhetnek el dokumentált módon.
Korszerű munkahelykialakítás ELABO laborrendszerrel
Az ELABO cég modulrendszerben felépülő berendezései a gyártástól, a fejlesztő vagy vizsgáló laboratóriumon át a folyamatirányító pultokig kiváló lehetőséget biztosítanak munkahelyek ergonomikus kialakítására. Az asztalok akár villanymotoros szerkezettel fokozatmentesen állíthatók, sokféle fiókos szekrénytípussal, többféle méretű műszeres, polcos kivitelben készülnek. A "Learning by doing" vagy gyakorlat teszi a mestert mondás korszerű igazolására számos az oktatást segítő és működő demonstrációs eszköz található a választékban a műszaki tudományok oktatásához.
A méltán népszerű Ganz Műszer Rt. által gyártott kisfeszültségű áramváltók (MAK típuscsalád) - elsősorban áramszolgáltatói igényre - rövidesen rendelhetők magasabb osztálypontossággal és "S" kivitelben. Az új hitelesítési kötelezettséggel bíró áramváltók pontossága és szöghibája (az EN 60044-1 szabvány szerint) a névleges áram alsó tartományában is jelentősen pontosabb mérést tesz lehetővé az eddig használt 0,5-ös osztálypontosságú kiviteleknél. A széles körben használt nem hitelesített áramváltók választéka tovább bővült a bontható kivitelű változatokkal. Az áramváltók - a pillanatnyi raktárkészlet ismeretében - rendelhetők a világhálón regisztrációt követően. Rendeljen áramváltót a www.meter.hu honlapon!
DIN sínre szerelhető villamosfogyasztás-mérők hitelesítve, villamos energia minősége
A fogyasztóknál már többször bizonyított Contrel gyártmányú fogyasztásmérők, hálózatmérő multiméterek új méretekben, kibővült kommunikációs lehetőségekkel várják az érdeklődőket. Akik pedig a felharmonikusokra, jelalakokra kíváncsiak azoknak a nagyobb tudású analizátorokat ajánljuk. Újdonságként bemutatjuk a villamosfogyasztás-mérők egy új családját. 1 vagy 3 fázis, LCD vagy mechanikus kijelző, direktmérő vagy áramváltós változat sem probléma, minden megtalálható a kínálatban, így többek között az 1 fázisú MID hitelesített 32A-es direktmérő is. A hitelesített mérők választéka folyamatosan bővül.
A Chauvin Arnoux - Metrix új nagy felbontású, 50 000 mérőpontos, digitális multiméterekkel jelent meg. Beltéri helyszíneken illetve szabadtéri, szennyezett ipari környezetben történő felhasználásra ajánlhatóak az IP 67 védettségű MX 59HD illetve a C.A 5287 és C.A 5289 típusjelű TRMS multiméterek, melyek CAT IV kategóriában 600 V-ig használhatóak és optikai soros csatlakozással on-line adatgyűjtésre is alkalmasak. Az alapméréseknek számító AC/DC áram- és feszültség- valamint ellenállásmérésen kívül frekvencia mérésére, dióda vizsgálatra, kapacitás mérésére, valamint külső érzékelőkkel hőmérséklet mérésére alkalmazhatóak.
Több funkció egy készülékben - kalibrátor, multiméter és funkciógenerátor
Már megbarátkozhattunk az élet egyéb területein a népszerű 2 in 1 illetve 3 in 1 jelzésű termékekkel. Az iparban használható új műszereket ajánlunk figyelmükbe melyek a digitális multiméter megszokott üzemmódjain kívül, más jól használható funkciókkal lettek felruházva. A C.A 1641 típus két készülék egyben - kalibrátor és multiméter, míg a C.A 1643 típus három készülék egyben - kalibrátor, multiméter és funkciógenerátor.
Műszerkalibrálás gyorsan, kedvező áron - több nyelvű bizonyítvánnyal
A Kalibráló Laboratórium tevékenysége az érintésvédelmi műszerek teljes körű, gyors és kedvező ár kalibrálása mellett a (hordozható és gyártósorba építhető) készülékvizsgálók, azaz minden villamos biztonságtechnikai készülék kalibrálására is kiterjed. Mérőképessége további kiszélesítése következtében oszcilloszkópok és 25 ppm pontosságig multiméterek kalibrálását is vállalja. Amennyiben a megrendelő előzetesen egyeztet a laborvezetővel, akkor a műszer beérkezésétől számítva 48 órán (2 munkanapon) belül visszakaphatja műszerét. A klasszikus, laboratóriumi kalibrálás mellett igény esetén a kalibráló laboratórium kitelepülhet egy adott helyszínre, hogy például a gyártósorokba beépített ellenőrző berendezések kalibrálása a lehető legkisebb termeléskieséssel járhasson.
A német Hengstler cég biztonsági reléit előszeretettel használják a vezérléstechnikában, orvosi és laboratóriumi rendszerekben, szigetelést vizsgáló, ellenőrző berendezésekben, valamint a vasútnál. A relék különös gonddal megtervezett mechanikusan megvezetett érintkezőkkel (forcibly guided concact) rendelkeznek, melynek köszönhetően kizárhatóak a kapcsolási folyamatok közben kialakuló esetleges zárlatok, működési zavarok. Típusai szerint lehetnek: bistabil, nagyfeszültségű, nagyáramú, miniatűr, valamint biztonsági leválasztott kivitelűek. A választék széles, mind az érintkezőkiosztást, mind a kapcsolási áramot tekintve (max. 100A).
Kézi mérőkészülékek erősen szennyezett ipari és "Rb-s" területekre
Mit kíván a villanyszerelő, a technikus, a mérnök, ha digitális kézi multiméter vásárlását tervezi? "Hát az attól függ..." – mondhatjuk. De mitől is? Válasszunk talán valamilyen szempontot, legyen, mondjuk a felhasználás helye, jellege! Az egyik jellemző hely a villamos labor, illetve az olyan, általában beltéri helyszínek, ahol komolyabb környezeti igénybevételek, fizikai behatások általában nem érik a műszert, ugyanakkor helyenként a mérési pontosság igen fontos lehet.
Érdekes cikkek az Elektro Installateur 2008. évi számaiból
Az Elektro Installateur szerkesztőségének engedélyével szemléztük az elmúlt év kiadványainak villamos biztonságtechnikával foglalkozó cikkeit. Az írások tekintélyes magyar szakemberek tollából származnak.
Az infravörös mérések technikája a hadiipar, a csillagászat és a nehézipar után – a régészet mellett – megérkezett az agráriumba is. A hőkamerák korábban hely- és energiaigényes, nehéz berendezések voltak. Manapság azonban egy repülôgép fedélzetén is könnyen üzembe helyezhetők.
Nincs könnyű helyzetben, aki manapság villamos biztonságtechnikai felülvizsgálattal kíván foglalkozni. Szerencsére a bőség zavarával küzd; nehéz ugyanis kiválasztani a széles kínálatból, hogy az adott feladathoz melyik műszer a legmegfelelőbb. A műszerek általános ismeretén túl a sok-sok ilyen kalibrálásakor több év alatt összegyűlt tapasztalatunk talán segít eligazodni ebben a helyzetben.
Ez a téma a végfelhasználók körében jelenleg mitikus köntösben jelenik meg; egyfajta csodatechnológiaként néznek rá, ami mindent megold. A "Megújuló energiák az épületgépészetben" igyekszik hasznos információkkal szolgálni a szakterületről, rávilágítani arra, hogy ennek a szegmensnek nagy megtanulandó tudásbázisa van.
Nincs könnyű helyzetben az, aki manapság villamos biztonságtechnikai felülvizsgálattal kíván foglalkozni. Szerencsére a bőség zavarával küzd; nehéz ugyanis kiválasztani a széles választékból, hogy az adott feladathoz melyik műszer a legmegfelelőbb. A készülékek általános ismeretén túl a sok-sok ilyen műszer kalibrálásakor a több év alatt összegyűlt tapasztalat talán segít eligazodni ebben a helyzetben, így gondolataink segítséget nyújthatnak az optimális műszerválasztáshoz.
A könyv a témával kapcsolatos alapvető ismereteket tárgyalja számos rajzzal illusztrálva az elmondottakat.
Előszó A villamosenergia-ellátás (szállítás, elosztás) biztonságos, korszerű és környezetkímélő megoldása közé tartozik annak kábelen való továbbítása. Természetes környezetünk megóvásában, településeink kialakításában igen fontos szerep jut a földbe vagy közműbe fektetett erős- és gyengeáramú kábeleknek, amelyekkel az új és rekonstrukciós építési munkák során közvetlen lakókörnyezetünket esztétikusabbá biztonságosabbá, az adott épületet pedig villamos szempontból megbízhatóbbá tehetjük.
Szakkönyv az áramszolgáltató társaságok, a villamos vontatás, a villamos nagy- és kisfogyasztók szakemberei, villamosenergetikai és hálózattervezők, valamint energetikai berendezések tervezői és gyártói számára, továbbá e terület szabványosításában, szabályozásában, minősítésében és felügyeletében résztvevő szakemberek részére.
A villamosenergia minősége a villamosenergia ellátás és szolgáltatás megfelelőségének mérésére szolgál, magába foglalja a villamos feszültség és a szolgáltatás minőség számos egyedi és átlagos mutatóit.
Bevezetés az elektromágneses kompatibilitás gyakorlatába
Az EMC (Electromagnetic Compatibility, azaz elektromágneses összeférhetőség) a különféle zavarvédelmek jelentős részeredményeit is felhasználó, de ezek összegzésen túlnyúló, manapság egyre fontosabbá váló új tudományág. Sajátos szemlélettel (ezt nevezhetjük preventív, környezettudatos gondolkodásnak) és stratégiával, a legújabb technikai eredmények felhasználásával, nemzetközi előírásokkal igyekszik megteremteni a legkülönfélébb villamossággal működő eszközök, berendezések, létesítmények "békés" és biztonságos egymás mellett működését.
A villámvédelem ellenőrzését és időközi felülvizsgálatát jogszabályok írják elő, amelyek azt is meghatározzák, hogy milyen képesítésű személy végezheti el a vizsgálatokat. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület hosszú idő óta tanfolyamok szervezésével segíti az érdekelt szakembereket a képesítéshez szükséges vizsgára való felkészülésben. A tananyagot a néhány évvel ezelőtt megjelent tanfolyami segédkönyv foglalta össze, amelyet egyrészt elfogyott, másrészt indokolttá vált a korszerűsítése, mert megváltozott a jogszabályi háttér, valamint időközben nemzetközi és európai szabványok készültek el, amelyek közül magyar nemzeti szabványként megjelent az elektromágneses villámimpulzus elleni védelemre vonatkozó IEC szabvány, illetve ennek bevezetésére a magyar villámvédelmi szabványok módosítása.
A korábbi évtizedekben szinte kizárólagosan alkalmazták a védőérintkező nélküli "0" érintésvédelmi osztályú háztartási célú dugós csatlakozókat. Ezek a csatlakozók csak egy fázis és a nullavezető csatlakoztatására alkalmasak. Erre a korábban érvényes szabványok is lehetőséget adtak, hiszen a szigetelő anyagúnak tekinthető (pl. fa, műanyag) "melegpadlós" helyiségekben nem volt kötelező az érintésvédelem alkalmazása. Az 1980-as évek előtt épült létesítményekben (lakások, irodák) túlnyomó részben ma is megtalálhatók ezek a dugaszoló aljzatok. Az MSZ 172-1:1972 szabvány 1978-as módosítása már "szigorít": a padló anyagától függetlenül érintésvédelmet kell alkalmazni, kivéve az 1980. január 1. előtt épült lakások szigetelőanyag-padlójú helyiségei e lakások villamos vezetékezésének felújításáig.
A kiadvány a villamosenergia-minőséget jellemző mutatókkal és a fogyasztókkal való kölcsönhatásával, a villamosenegia-minőséggel kapcsolatos szabványokkal foglalkozik. Összehasonlítja a szabványnak megfelelő készülékek hatását a villamos energia minőségére, majd összefoglalja a javasolt új tervezői gyakorlat legfontosabb szempontjait.
Új módszer a napelemek szennyezettségének mérésére
Az SMC (Spanyolország) nagy teljesítményű új mikroohmmérőt hozott forgalomba, PRIME-600 néven. A berendezés mérőárama 5 és 600 A között állítható be. Érdekesség, egyben fontos tulajdonság, hogy a mérés tiszta DC jellel történik! Az akár 6 V-os kapocsfeszültség hosszabb mérőkábelek használatát is megengedi. A mérés jellege statikus és dinamikus is lehet, s hatékonyan és biztonságosan mérhetők 0,1 mikroohm - 1 ohm ellenállás értékek.
Meggyőződésünk, hogy gazdasági fejlődés nem létezhet magas színvonalú termelés nélkül, az pedig jól képzett mesteremberek, szakemberek nélkül, így örömmel vállaltunk részt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület legutóbbi kezdeményezésében, amely során az elektronikai és elektrotechnikai szakképzésben használható, speciális laboratóriumi oktatórendszert adományoztak a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumnak. 
KiF megszakítós védelmi rendszerek vizsgálata nagyáramú primer nyomatókkal – akár 3 fázison egyszerre!
A fenti címmel jelenik meg 9 részből álló ismeretterjesztő cikksorozatunk Oláh Csaba és Furján Attila kollégáink tollából a Villanyszerelők Lapja hasábjain. 
Megjelent, rendelhető!
C+D Automatika Kft.
2015.10.28-30 között várja látogatóit Magyarország legrangosabb autóipari rendezvénye, az AUTOMOTIVE Hungary 2015 a Hungexpon. A kiállításon mi is kint leszünk, a német ELABO GmbH. demonstrációs buszának segítségével mutatjuk be újdonságainkat. Látogasson meg minket Ön is az 
CE-Klub részletes program 
Nem elegendő egy műszer alkalmasságára csupán a megvásárlásakor gondolni; a későbbiekben is gondoskodni kell arról, hogy az általa mutatott értékek és a mérendő mennyiség helyes értéke között az összefüggés megmaradjon. Erre szolgál a mérőeszközök zöménél a kalibrálás, amelyet időről időre el kell végezni, ha biztosítani kívánjuk a műszerünk által mutatott értékek elfogadhatóságát.
DIN sínre szerelhető MID hitelesített villamos fogyasztásmérők raktárról.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján termékkínálatunk folyamatos ellenőrzésen és frissítésen esik át. Ennek eredményeképpen az idei évtől már elérhetőek az olasz GEFRAN vállalat olvadék nyomásérzékelői is, melyek összefoglaló kínálatát az alábbi linken tekinthetik meg:
Új fejezetet nyitott a hőmérséklet kalibrátorok egyik piacvezetője, az angol Isotech vállalat az ipari hőmérsékletkalibráló kemencék piacán. Bevezette az úgynevezett Advanced termékcsaládot, amelynek tagjai az eddigi kemencéket látványban és tudásban továbbgondolt modellekkel egészítik ki.
Kollégánk a Villanyszerelők Lapjában megjelent cikke ad útmutatást a fenti témában a jogkövető magatartás jogszabályi háttéréről kiegészítve a méréstechnikai információkkal.
A SIMEX MultiCon szabályozók és egyben regisztrálók rengeteg lehetőséggel, színes érintőkijelzővel, szabadon választható, variálható be- és kimenetekkel, 1.5 GB memóriával. USB, Rs-485, Ethernet kommunikációval. Részletes specifikáció az 
Európában évrôl évre csökken, a Hannoveri Vásár még tartja magát, s továbbra is komoly ipari cégeknek, többek között a mûszeripari, automatizálási gyártóknak és szakembereiknek bevált éves találkozóhelye. 
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület idén szeptember 11-13. között, 60. alkalommal rendezi meg Vándorgyűlését, ahol a korábbi évekhez hasonlóan a C+D Automatika Kft. is jelen lesz kiállítóként.
Helyszíni mérés keretében próbáltuk ki a 
Az idei IndustriAutomation kiállítás ideje alatt, 2013.05.28-án az EMOSZ szervezésében Szakmai Nap kerül megrendezésre. A rendezvényen Oláh Csaba kollégánk fog két előadást is tartani, egyet az Érintésvédelem, egyet pedig Kalibrálás témakörben.
A spanyol EuroSMC világszerte látja el mérőkészülékeivel az áramszolgáltatókat, a vasúttársaságokat, és létesítő / karbantartó partnercégeiket. A népszerű Mentor12 univerzális védelmi-relé vizsgáló után most egy teljesen áttervezett, újragondolt primer áramnyomatót hoznak február 27-én a piacra.
Ha csak az IED-k GOOSE táviratainak olvasása a feladat: 
Spanyolország megvédte Európa-bajnoki címét az olaszok 4-0-ás legyőzésével.
A csoportmérkőzéseket követően mi is lezártuk a Foci-EB-hez kapcsolódó játékunk első körét. Sajnos, mivel a csoportokból több meglepetés továbbjutó is volt, így nem született telitalálatos eredmény. 
Süss fel nap, fényes nap! Zengi ezt az óhajt az ismert gyermekdal. – Mi is.
Újra megjelentek a Chauvin Arnoux gyártmányú telepes, vagy hálózati táplálással működtethető hordozható kalibrátorok.
Erősáramú Berendezések Felülvizsgálóinak Kézikönyve
A beltéri levegő minőségének folyamatos figyelésére alkalmasak a DeltaOhm legújabb,korszerű adatgyűjtői.
Környezetünk fizikai jellemzőinek, a levegő minőségének mérésére és távadására sokoldalú mérőképességgel rendelkező, falra, légcsatornára illetve vezetékkel szerelt mérő-átalakítók jelentek meg a kínálatunkban…
S40 (72x36 mm) és M40 (96x48 mm) digitális kijelző termékcsaládok
A vállalatoknak, termelőüzemeknek, a kis- és közepes vállalkozásoknak törődniük kell a biztonságos munkafeltételekkel, a gyártósorok működésben tartásával, az üzemfenntartást szolgáló mérő-ellenőrző eszközök folyamatos biztosításával, azok rendszeres kalibrálásával, szükség esetén fejlesztésével, beszerzésével.
Manapság – az internetes információözön világában – hozzászoktunk, hogy a vásárok kisebbednek, az érdeklődés és a látogatottság lanyhul, ezért aztán a kiállítók száma is ütemesen csökken. Az – először 1991-ben megrendezett – Intersolar kiállítás alaposan rácáfolt ezekre a trendekre. 
A kábelelkerülő műszerkészlet segítségével akár már egyetlen káresemény megelőzésével a készülék már – nagy valószínűséggel – megtermelte beszerzési költségeit, a többi előnyről nem is beszélve… 
Hitelesített áramváltók leggyakrabban használt pontossági osztályban (0,5 ; 0,5S)
A meteorológiában, azon belül is mezőgazdasági célú időjárási megfigyelések és adatgyűjtések során (agrometeorológia) sokféle sugárzásmérőt használnak. 
Az OS-81B típusnévre hallgató, multiméter funkciókkal rendelkező szkópméter jó szolgálatot tesz - többek között - hibakeresés, jelalakok megfigyelése vagy szerviz tevékenységek során. 8 MHz-es sávszélesség, 40 MS/s mintavételi sebesség, megvilágított grafikus kijelző jellemzi. 
A merev szerkezetre telepített fotovoltaikus paneleknél a tájolás és a döntési szög erősen meghatározza az elérhető maximális kimenő teljesítményt és így a beruházás megtérülési idejét is. A legjobb módszer a helyzet felmérésére, majd később a működés közbeni értékelésre, ha kétféleképpen: vízszintesen telepített, és a napelemek felületével egy síkba szerelt, azaz velük együtt bizonyos szögben megdöntött pyranométerrel is végzünk méréseket. 
A MikroShot-B névre hallgató hőkamera kifejezetten az épület-termográfia területére szánt műszer. Leginkább egy digitális fényképezőgéphez hasonlít. Kicsi mérete, kompakt kialakítása kényelmes használatot, egyszerű hordozhatóságot tesz lehetővé. Jól fókuszál kis távolságban is, manuális beállítás mellett már 10 cm-ről is készíthetőek képek. Használat szempontjából a kompatibilitás jellemzi, hiszen SD memóriakártyára készülnek a képek, tápellátását pedig bárhol beszerezhető ceruzaelem illetve akku biztosítja. 
Az RI 64 típusú enkóder képviseli a legjobb ár-érték arányt a maga kategóriájában. IP 67-es védettségű, 16 mm csőtengelyes kivitelben is rendelhető, melynek működési hőmérséklet-tartományát -40 °C és + 100 °C között specifikálták. Robusztus kivitelének köszönhetően az ütődést és rázkódást kétszer jobban bírja az iparban használt társainál. Immúnis az elektromágneses interferenciákra (2 kV-ig), lehetővé téve telepítését nagyobb villanymotorok környezetében. A jeladók ezen típusát előszeretettel használják hengerüzemekben, szélerőművekben, valamint olajipari alkalmazásoknál.
Bár az emberek többsége nem kimondottan vidám, ha adókról (főleg újabb adókról) hall, jelen cikk tárgyát nagyobb részben képező jeladók és útadók bizonyosan kivételt élvezhetnek. Ezek az adófajták méltán kelthetik fel a műszaki vénával megáldott érdeklődők előítélet-mentes figyelmét.
Érzékeléstől a mérésig
A kilencrészes cikksorozatban a szabályozástechnikába való bevezetés után a leggyakrabban előforduló szabályozási módokat egy bevált gyártmánycsalád használatán keresztül mutatja be a szerző - "Azoknak próbálunk segíteni, akik kétségbeesetten állnak a kapcsolótábla előtt és azon töprengenek, hogy most melyik gombot kell megnyomni."
A jó működést dokumentálni kell. A nemzetközi szabványok szerinti minőségbiztosítás bevezetése előtt is volt minőségbiztosítási rendszer. Az autóiparban, a repülőgépgyártásban, fegyvergyártásban már nagyon régen dokumentálták a gyártás legfőbb adatait. Nagy, nehezen kezelhető adathalmazokat gyűjtöttek össze, óriási anyagi és szellemi erő felhasználásával. Ezt a módszert ma már a termelő szervezetek száma és nagysága mellett miatt nem lehetne használni.
A KD9 univerzális kompakt-szabályozó egy teljes adatgyűjtő és regisztráló tulajdonságait is tartalmazza. A párhuzamos kábellel hozzákapcsolt tűs printeren 210 mm, vagy 345 mm széles regisztrátumot nyomtat.
AC-DC áram és feszültség mérése mellett hőmérséklet értékek rögzítésére, valamint analóg egységjelek mérésére és a mért adatok rögzítésére is van lehetőség. 
Az MD 9240 típusjelzésű műszert a True RMS mérőképesség, hatásos, meddő és látszólagos teljesítmény mérése mellett 1000 A-ig terjedő méréshatár jellemzi. Mindemellett frekvencia, hőmérséklet, ellenállás és folytonosság mérése, valamint 45 mm-es lakatfogó nyílás és megbízható működés teszi profi mérőeszközzé. Optikailag leválasztott kommunikációs porttal is rendelkezik, számítógépes szoftver segítségével gyűjthetőek és ábrázolhatóak a mért adatok.
Napjaink egyik aktuális, mindenképpen szót érdemlő problémájára kínál megoldást a Tecpel gyár feszültségkémlelő detektora, amely egyrészt a kis- és nagyfeszültségű hálózatok üzemzavarainak elhárításában dolgozó szakemberek, másrészt a katasztrófavédelem és a tűzoltóság tagjai számára biztosít biztonságos munkavégzést feszültségvédelmi szempontból.
Villamos és mágneses mezőmérő műszer spektrumanalizátorral és GPS-adatgyűjtővel
A hagyományos, papíros regisztráló berendezések tokméretében akár 18 csatorna adatai is gyűjthetők.
Rugalmasság és alkalmazkodóképesség a minőségi oktatás érdekében
A XXI. század Öveges professzorai DVD-n!
A lenyűgözö felvételek a Csodák Palotája európai tudományos fesztiválján készültek. A DVD lemezeken a 100 legizgalmasabb kísérletet láthatjuk. A kísérletek akár otthon, akár iskolai órán megtekintve látványos és érdekes módon mutatják be a fizikai jelenségeket: kötél valamint óriás rugó segítségével láthatóvá válnak a hanghullámok, egyszerű konyhai-bűzcső segítségével dallamok kelnek életre, de meg tudhatjuk azt is mi történik a CD lemezzel egy mikrohullámos sütőben, illetve hogyan lehet szívószálak segítségével elektromos erőteret gerjeszteni, nem is beszélve a lángoló papírpénzről ami nem ég el! A neves hazai előadók mellett számos fiatal tehetséggel ismerkedhetünk meg, akik humoros, kreatív kísérleteikkel játszva vezetnek be minket a fizika világába!
Geotermikus energia, szél-, víz-, és a napenergia – Új könyv nem csak szakembereknek
Miközben egy gazdasági krízis közepén vagyunk, ilyenkor is vannak olyan iparágak, üzemek, melyek nem állnak, nem állhatnak le. A termelést – esetleg – csökkentő, ám tartalékokkal rendelkező cégek pedig még fejlesztésekre, a későbbi – válság után megvalósítandó – bővítések kidolgozására is tudnak munkaerőt ill. munkaidőt átcsoportosítani. Érdemes tehát a piacon megjelenő új mérőeszközöket bemutatni, mert a korszerű, pontosabban és gyorsabban mérő műszerek beszerzése továbbra is az elektronikai és villamos szakemberek, illetve a gyártó cégek elemi érdeke.
A könyv a témával kapcsolatos alapvető ismereteket tárgyalja számos rajzzal illusztrálva az elmondottakat.
Szakkönyv az áramszolgáltató társaságok, a villamos vontatás, a villamos nagy- és kisfogyasztók szakemberei, villamosenergetikai és hálózattervezők, valamint energetikai berendezések tervezői és gyártói számára, továbbá e terület szabványosításában, szabályozásában, minősítésében és felügyeletében résztvevő szakemberek részére.
Bevezetés az elektromágneses kompatibilitás gyakorlatába
Előszó
A korábbi évtizedekben szinte kizárólagosan alkalmazták a védőérintkező nélküli "0" érintésvédelmi osztályú háztartási célú dugós csatlakozókat. Ezek a csatlakozók csak egy fázis és a nullavezető csatlakoztatására alkalmasak. Erre a korábban érvényes szabványok is lehetőséget adtak, hiszen a szigetelő anyagúnak tekinthető (pl. fa, műanyag) "melegpadlós" helyiségekben nem volt kötelező az érintésvédelem alkalmazása. Az 1980-as évek előtt épült létesítményekben (lakások, irodák) túlnyomó részben ma is megtalálhatók ezek a dugaszoló aljzatok. Az MSZ 172-1:1972 szabvány 1978-as módosítása már "szigorít": a padló anyagától függetlenül érintésvédelmet kell alkalmazni, kivéve az 1980. január 1. előtt épült lakások szigetelőanyag-padlójú helyiségei e lakások villamos vezetékezésének felújításáig.
A kiadvány a villamosenergia-minőséget jellemző mutatókkal és a fogyasztókkal való kölcsönhatásával, a villamosenegia-minőséggel kapcsolatos szabványokkal foglalkozik. Összehasonlítja a szabványnak megfelelő készülékek hatását a villamos energia minőségére, majd összefoglalja a javasolt új tervezői gyakorlat legfontosabb szempontjait.