C+D Automatika Kft.
1191 Budapest,
Földváry u. 2.

Tel. +36 1 282 9676

info@meter.hu
Név:
Jelszó:










 
Tovább...

Szakirodalom

Az ÉV Mubi ülései
2014-07-18Szakirodalom | ÉV Mubi
Emlékeztető az ÉV Mubi 2014. júniusi üléséről
2014-07-18Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA 2014. júniusi ÉV MuBi üléséről:

  • Villanyszerelő cipő.
  • Erkélykorlátok egyenpotenciálú hálózatba való bekötése.
  • Kábelek névleges feszültségének megadása.
  • Légvezetéki fém tartószerkezet földelése.
  • Lakás fogyasztásmérőjének elhelyezése.
  • Egy raktári polcrendszer egyenpotenciálú hálózatba való bekötése.

...részletek a teljes jegyzőkönyvből itt.

Emlékeztető az ÉV Mubi 2014. áprilisi üléséről
2014-04-17Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA 2014. áprilisi ÉV MuBi üléséről:

  • Állványok érintésvédelme.
  • Védőösszekötő-vezető hálózat kialakítása.
  • Templom fűtésének felújítása.
  • PEN-sínek elhelyezése.
  • Mosogatótálca EPH bekötése.

...részletek a teljes jegyzőkönyvből itt.

Emlékeztető az ÉV Mubi 2014. februári üléséről
2014-02-28Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA 2014. februári ÉV MuBi üléséről:

  • Egy hotel felújításánál PEN-, PE- és EPH-vezetők kialakítása.
  • Gumiszőnyeg alkalmazása.
  • Hálózati feszültségtől függő áram-védő- kapcsolók alkalmazási lehetőségei.
  • Üzlethálózat szabványossági felüvizsgálata.
  • BKV felsővezeték-tartó oszlopainak érintésvédelme.

...részletek a teljes jegyzőkönyvből itt.

Emlékeztető az ÉV Mubi 2013. decemberi üléséről
2013-12-20Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA 2013. decemberi ÉV MuBi üléséről:

  • Napelemes rendszer AC-oldali megszakítója.
  • Transzformátor állomás bővítése.
  • Tápáramforrás átkapcsolójának reteszelése.
  • Áram-védőkapcsoló k részletes vizsgálata.
  • Norma szerinti villámvédelemi berendezések földelése.
  • Hordozható áram-védőkapcsoló üzembe helyezése.
  • Egyenáramú rendszer érintésvédelmi ellenőrzése.
  • BKV jegykiadó automaták földelése.

...részletek a teljes jegyzőkönyvből itt.

Emlékeztető az ÉV Mubi 2013. októberi üléséről
2013-10-14Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA 2013. októberi ÉV MuBi üléséről:

  • Egészségügyi intézmények és társasházak felülvizsgálata.
  • Felülvizsgálók jogosultsága.
  • Mobil áramfejlesztők érintésvédelmi kialakítása.
  • Külföldi megrendelések dokumentációja.
  • Villamos meghajtású autók érintésvédelmi elbírálása.

...részletek a teljes jegyzőkönyvből itt.

Kalibrálás, hitelesítés – melyiket, mikor és milyen gyakran?
2013-09-12Szakirodalom

Kollégánk a Villanyszerelők Lapjában megjelent cikke ad útmutatást a fenti témában a jogkövető magatartás jogszabályi háttéréről kiegészítve a méréstechnikai információkkal.

Tovább a cikkre

A kalibrálólaboratórium oldala

Emlékeztető az ÉV Mubi 2013. júniusi üléséről
2013-06-20Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA 2013. júniusi ÉV MuBi üléséről:

  • Áram-védőkapcsolók alkalmazása.
  • BKV utastájékoztatási táblák érintésvédelme.
  • Új berendezések első ellenőrzése.
  • Lakásfelújítás utáni vizsgálatok.
  • Büntetés Végrehajtási Intézet időszakos felülvizsgálata.

...részletek a teljes jegyzőkönyvből itt.

Emlékeztető az ÉV Mubi 2013. áprilisi üléséről
2013-04-12Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA 2013. áprilisi ÉV MuBi üléséről:

  • Akkumulátorok szigetelési ellenállás mérése.
  • Oszlop transzformátorállomások földelése.
  • Áram-védőkapcsolók mobil kisfeszültségű áramfejlesztőknél.
  • Áram-védőkapcsolók alkalmazása és havonkénti szerelői ellenőrzése.
  • Középfeszültségű berendezések érintésvédelme.
  • Kábelekre vonatkozó szabványok.

...részletek a teljes jegyzőkönyvből itt.

Emlékeztető az ÉV Mubi 2012. decemberi üléséről
2012-12-17Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoNéhány megválaszolt kérdés az 2012. decemberi ÉV MuBi üléséről:

  • Érvényes-e még az 1983-ban kiállított érintésvédelmi felülvizsgálói bizonyítvány?
  • Miért villog(hat)nak a kikapcsolt állapotú kompakt fénycsövek?
  • Mit kell tudni az áram-védőkapcsolók (ÁVK) jogszabályban előírt elvégzendő szerelői ellenőrzésének szükségességről?

...további kérdések és válaszok a a teljes jegyzőkönyvből itt.

 

Emlékeztető az ÉV Mubi 2012. októberi üléséről
2012-10-11Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoMi a teendő, ha a cég munkatársa távmunkaként odahaza a saját lakásában dolgozik?

Felhasználható-e  a kábel árnyékolása a védővezető (PE-vezető) funkciójának ellátására?

Ezekre a kérdésekre is választ talál a továbbiakban.

Emlékeztető az ÉV Mubi 2012. júniusi üléséről
2012-06-12Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz ÉV Mubi 261. ülésén téma volt az előregyártott kapcsoló berendezések helyszíni vizsgálatáról, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem létesítése és felülvizsgálata. Ezután szóba került az I. év. osztályú készülékek érintésvédelmi vizsgálata, a már hatálytalan OTSZ (9/2008. ÖTM r.) további alkalmazása, a frekvenciaváltós hajtásszabályozóval vezérelt villamos motorok érintésvédelmének megoldása és a felülvizsgálati dokumentációban megadandó elnevezések és előírások.

Részletek a 2012. júniusi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az ÉV Mubi 2012. áprilisi üléséről
2012-04-13Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz ÉV Mubi többek között állást foglalt a PEN-vezető PE-re és N-re való szétválasztásáról, a felfűzött lámpatestek hibavédelméről, a kaputelefon transzformátorok kialakításáról, a transzformátor állomások földelési ellenállásméréséről, az előregyártott kapcsoló berendezések helyszíni vizsgálatáról, célgépek villamos működtetésének tervezéséről és a villamos létesítési előírások változásainak alkalmazásáról.

Részletek a 2012. áprilisi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az ÉV Mubi 2012. februári üléséről
2012-02-16Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA Munkabizottság  többek között állást foglalt a PE/PEN-vezetők földeléséről, a felülvizsgálatok időpontjáról, fémvázas épületek EPH-kérdéseiről és a lakások – szakmailag indokolt – érintésvédelmi felülvizsgálata bevezetésének helyzetéről.

Részletek a 2012. februári összefoglalóban olvashatóak

Veszélyes-e nagyfeszültségű távvezeték mellett lakni?
2011-12-16Szakirodalom | ÉV Mubi

MEETöbbek között erre a kérdésre is választ ad az Érintésvédelmi Munkabizottság 2011. december 7-i ülésének jegyzőkönyve...

...és a jegyzőkönyv pdf kiterjesztésben.

Emlékeztető az ÉV Mubi 2011. októberi üléséről
2011-10-18Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz Érintésvédelmi Munkabizottság 257. ülésén Günthner Attila tájékoztatást adott az Egyesület új honlapjáról és az OKJ várható változásairól. Ezután a Munkabizottság dr. Novothny Ferenc vezetésével a munkabizottsághoz, illetve az Egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között állást foglalt a jelzőlámpák alkalmazásáról, a villanyszerelők cipőviseletéről, az EPH-bekötések szükségességéről, egy elektromos falszigetelési technológiáról, a villamos berendezések felújításáról és az áram-védőkapcsolók felvonulási területen történő alkalmazásáról. Végül szó volt még az új OTSZ-ről is.

Részletek a 2011. októberi összefoglalóban olvashatóak

Kalibrálni pedig kell (calibrate neccesse est)!
2011-09-06Szakirodalom

Villamos biztonságtechnikai műszerek, multiméterek, oszcilloszkópok teljes körű, gyors és kedvező árú kalibrálása
Nem elegendő egy műszer alkalmasságára csupán a megvásárlásakor gondolni; a későbbiekben is gondoskodni kell arról, hogy az általa mutatott értékek és a mérendő mennyiség helyes értéke között az összefüggés megmaradjon. Erre szolgál a mérőeszközök zöménél a kalibrálás, amelyet időről időre el kell végezni, ha biztosítani kívánjuk a műszerünk által mutatott értékek elfogadhatóságát.

Emlékeztető az ÉV Mubi 2011. júniusi üléséről
2011-06-10Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz ülésén a Munkabizottság dr. Novothny Ferenc vezetésével a munkabizottsághoz, illetve az Egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így állást foglalt az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló jogszabályváltozásról, a szabványossági felülvizsgálatok munkavédelmi jellegű kérdéseiről, a gumiszőnyeg kapcsolóterekben való alkalmazásáról, az áramváltók földeléséről, és az építési törvény módosításáról. Végül szó volt még Villamosenergia törvény módosításáról is.

Részletek a 2011. júniusi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az ÉV Mubi 2011. áprilisi üléséről
2011-05-04Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz ülésen tájékoztatás hangzott el az új áramütés elleni védelem kifejezésről, valamint megbeszélésre kerültek felvetett kérdések, mint városi villamos vasút szembemenetet kizáró jelző berendezés érintésvédelme, lakások felülvizsgálata és annak gyakorisága, elektronikus fénycsőelőtétek érintésvédelme, szabványossági felülvizsgálatok dokumentálása valamint uszodák villamos berendezéseinek létesítése során a védő egyenpotenciálra hozó hálózat szabványos kialakítása témákban.

Részletek a 2011. áprilisi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az ÉV Mubi 2011. februári üléséről
2011-03-07Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz Érintésvédelmi Munkabizottság 253. ülésén először a Mu-Bi vezetője dr. Novothny Ferenc tájékoztatást adott egy korábbi témakörrel kapcsolatban a különféle felhasználású vizek ellenállásméréséről. Ezután a munkabizottsághoz, illetve az Egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így állást foglalt a mobil áramfejlesztők érintésvédelméről, a BKV-Metrónál alkalmazott áram-védőkapcsolók szerelői ellenőrzéséről és a kocsiszínek szerelőaknáiban alkalmazott fémlétrákról, egy iskolában beszerelt rézcsöveknél tapasztalt korrózióról, végül a törpefeszültségű világítási áramkörök törpefeszültséget előállító tápegységéről.

Részletek a 2011. februári összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2010. decemberi üléséről
2011-01-03Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz Érintésvédelmi Munkabizottság 252. ülésén először a Mu-Bi vezetője dr. Novothny Ferenc az új nemzetközi szabványokban megjelent új kifejezések és értelmezések használatának szükségességére hívta fel a figyelmet. Ezután a munkabizottsághoz, illetve az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így állást foglalt a fémbetétes műanyag csövek EPH bekötéséről, a 20 kV-os berendezések felülvizsgálatáról, egyes info-kommunikációs rendszerek, eszközök értékesítésével kapcsolatos érintésvédelmi megvalósítási és vizsgálati kötelezettségről.

Részletek a 2010. decemberi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2010. októberi üléséről
2010-10-25Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz ülésen Herbert Ferenc tartott rövid ismertetőt a napelemek alkalmazásának hazai gyakorlatáról, majd szó esett ezen eszközök telepítésével kapcsolatos áramütés elleni védelmekről. Ezt követően példákon keresztül aktuális kérdések kerültek tárgyalásra.

Részletek a 2010. októberi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2010. júniusi üléséről
2010-06-09Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz Érintésvédelmi Munkabizottság MEE-díjjal kitüntetett tagjainak köszöntését követően műszaki kérdések tárgyalására került sor, úgy mint a napelemes berendezések követelményei, a fürdőszoba helyi és kiegészítő egyenpotenciálú összekötései valamint a LED-es rendszerek védelmi rendszere témakörökben. Ezt követően szabványossági és jogszabályi változásokról esett szó..

Részletek a 2010. júniusi összefoglalóban olvashatóak

Az Érintésvédelmi Munkabizottság 250. jubileumi ülése
2010-04-27Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logo

Több, mint fél évszázada a szakmai közélet szolgálatában

Az Érintésvédelmi munkabizottság 250. jubileumi ülésének alkalmából, csatlakozva az ünnepi üléshez, a szokásos emlékeztetőn túl, csokorba szedtünk néhányat, a bizottság jelenlegi elnöke Novothny Ferenc úr és a bizottság tiszteletbeli elnöke Kádár Aba úr tollából, az Elektro Installateur folyóiratban 2008. évben megjelent, a szakma számára közérdekű információkat tartalmazó cikkeiből.

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2010. februári üléséről
2010-02-22Szakirodalom | ÉV Mubi

Magyar Elektrotechnikai Egyesület MEEEmlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2010. február 3.-i üléséről

A Munkabizottság először meghallgatta Dési Albert szakosztályi elnök ismertetését egy Eger közeli községben a nullavezetőnek a tetőtartón előfordult meglazulása következtében előállott rendellenességről. 

Ezt követően a Munkabizottság tárgyalta azt a levélben kért tájékoztatást, hogy a különböző villamos, de nem erősáramú képesítéseket hogyan kell az MSZ 1585 szerint értelmezni.

Végezetül a Munkabizottság tárgyalta a Németországban elterjedt „E-CHECK” eljárás hazai bevezethetőségének a kérdését. Hermann Zoltán röviden ismertette ezt a Németországban elterjedt eljárást.

Részletek a 2010. februári összefoglalóban olvashatóak

Szabályozástechnika gyakorlati háttérinformációkkal
2010-02-09Szakirodalom

wheelchairA kilencrészes cikksorozatban a szabályozástechnikába való bevezetés után a leggyakrabban előforduló szabályozási módokat egy bevált gyártmánycsalád használatán keresztül mutatja be a szerző - "Azoknak próbálunk segíteni, akik kétségbeesetten állnak a kapcsolótábla előtt és azon töprengenek, hogy most melyik gombot kell megnyomni."

Szabályozástechnika - Előszó
2010-02-09Szakirodalom

Az automatizálás nagyon régi tudomány. Az ókori varázslatoktól az űrkorszakig óriási elméleti és tapasztalati anyag halmozódott fel. Napjainkban az automaták annyira elterjedtek, hogy észre sem vesszük jelenlétüket. Viszont azonnal hívjuk a szervizt, ha elromlik a szobatermoszát, nem működik a telefon, a villanysütő elszenesítette az ebédet és még tovább lehetne sorolni az egy otthonban előforduló kellemetlenségeket.

Az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatási ágazat, beleértve államhatalom működését, el sem képzelhető automatizálás nélkül. Csak a fantasztikus irodalomban fordult eddig elő olyan eset, amelyben ezt az automatizmust valaki, vagy valami elrontotta. Józan megfontolás is alátámasztja, hogy bármilyen hiba egy nagyobb rendszerben óriási katasztrófát okozhat.

Korunk néhány katasztrófája bizonyítja, hogy az emberiség olyan energiákat képes mozgósítani, amelyek elszabadulása hasonló károkat okozhat, mint egy természeti katasztrófa.

Mulatságos dolog összehasonlítani egy WC öblítőtartály szintszabályozóját egy atomreaktor teljesítményszabályozójával. Az elméleti szabályozási köröket összehasonlítva viszont meglepő a hasonlóság.
Felmerül a kérdés, mit lehet röviden és érthetően leírni az automatizálásról. A könyvtárnyi írott anyag melyik része az, amelyik fontosabb mint a többi? Mit kell tudni egy szakmunkásnak, egy technikusnak, egy mérnöknek? Milyen elméleti és gyakorlati tudás jogosít fel valakit egy automatizált rendszer megtervezésére?

Ugye Ön is azt gondolja, hogy ezekre a kérdésekre nincs pártatlan válasz. Az egyetemi tanár szerint csak elméleti tudás alapján lehet jó automatikát tervezni. Az üzemi ember szerint, ha szabályozott jellemző eléri az alapjelet, úgyis kikapcsol. Könnyű azt mondani, hogy az igazság a kettő között van. Jó lenne tudni, hol?
A fejlődés olyan gyors, hogy az automatizálással foglalkozók a változásokat nehezen tudják követni. A szakemberek száma is kevés. A képzés is nehéz, mert a tanított anyag gyorsan elavul.

A szakmában eltöltött 20 év tapasztalatai bizonyítják, hogy egy nagyobb rendszer megvalósítása mérnöki feladat. Egy több száz méter kiterjedésű több száz elemet tartalmazó rendszer megépítése óriási munka, amelyet ma még a legfejlettebb országokban sem tudnak tökéletesen megvalósítani. Adatunk van arról, hogy az Egyesült Államokban egy automatizálás optimalizálásával foglalkozó cég 30 %-os helytelen beépítést és rossz működést talált. Ez ugyan propaganda, de szomorú tény is. Például ma Magyarországon a szabályozási körök legnagyobb része nem PID algoritmust használ (természetesen csak azokat említjük, ahol ez indokolt), vagy a kör helytelenül van hangolva. Számtalan olyan összetett rendszer működik, ahol csak kompakt (univerzális) szabályozó képes a legjobb eredményt szolgáltatni, de PLC-vel működtetik. A helytelen telepítés is működik, addig lehet piszkálni, amíg csak ki nem jön belőle valami. A telepítést bonyolítja a számítógépes hálózat kiépítése, amely teljesen más szakma, de az automatikát megvalósító mérnöknek legalább felszínesen ismernie kell alapjait.

Ez az írás az univerzális szabályozókkal foglalkozik. Nem térünk ki az elméletre, ezt a tankönyvekből kell megtanulni. Nem adunk recepteket a tervezéshez, mert ilyen általános szabályok nem léteznek. Azoknak próbálunk segíteni, akik kétségbeesetten állnak a kapcsolótábla előtt és azon töprengenek, hogy most melyik gombot kell megnyomni. Nem kell itt arra gondolni, hogy tudatlan ember ne nyomkodjon gombokat!!! Egy mikroprocesszoros univerzális szabályozó, vagy egy PLC konfigurálhatósági variációinak száma sok millió. Ön biztos lenne abban, hogy a legjobbat választotta?

Kapcsolódó anyagok:

Az univerzális szabályozók szerepe a szabályozástechnikában
2010-02-09Szakirodalom

A mikroprocesszoros szabályozó, vezérlő és szabályozó-vezérlő készülékek egyaránt lehetnek kompakt szabályozók az INTERNET irodalom szerint. Egységes nemzetközi terminológia hiányában minden gyártó tobzódik az elnevezésekben. Van olyan meghatározás, hogy a készülék kompakt dobozban van, más szerint több szabályozási hurok kompakt szabályozót alkot. A legérdekesebb az olyan kompakt szabályozó, amely PLC és analóg bemenetei is vannak. Természetesen minden összetett gyártmányt megillet a kompakt jelző. Mégis érdemes lenne valahogy megkülönböztetni az automatika szabályozó és vezérlő készülékeit. Első nekifutásra rendkívül egyszerű a feladat. A vezérlés visszavezetés nélkül működik. A többi szabályozás. Az élet viszont mindig bonyolultabb, mint az egyszerű terminológiai osztályozás. Az 1970-es évek közepétől a mikroprocesszoros technika rohamos fejlődésnek indult. Ma már rendkívül bonyolult programok futtathatók nagy biztonsággal olcsó mikroprocesszoros áramkörökön. Ezért szabályozók elláthatnak bizonyos PLC feladatokat és PLC-k kezelhetnek PID szabályozási köröket. A fejlődés olyan gyors, hogy csak a nagyon közeli időre lehet jóslásokba bocsátkozni.

A továbbiakban a félreértések elkerülése érdekében nevezzük az eddig általában kompakt szabályozóként ismert készüléket univerzális szabályozónak. A megnevezést rövidítsük így: UC (Universal Controller). Így már két fő csoportról lehet beszélni:

  • PLC (Programmable Logic Controller)
  • UC (Universal Controller)

Az előadássorozat célja az univerzális szabályozó működésének és használatának ismertetése, ezért a PLC-t csak összehasonlításokban szerepeltetjük. Természetesen ez nem jelent rangsort, vagy előnyös, illetve hátrányos megkülönböztetést.

A HAGA Automatika Kft. egy szabályozóján mutatjuk be egy UC tulajdonságait. A szabályozó előlapja az 1. ábrán látható a kijelzők és nyomógombok jelmagyarázatával.

Az ábrán jól látható a UC egyik legfontosabb jellegzetessége. A konfiguráló, beállító, editáló szervek (itt nyomógombok) az előlapon vannak. Minden beavatkozás, segédeszköz nélkül, a működés helyén megvalósítható. A kijelzők a folyamat minden fontos jellemzőjét, pillanatnyi értékét igen tömören, jól áttekinthetően ábrázolják. A folyamat belső értékeit a rendszergazda a jelszó beírása után a nyomógombok használatával, a működés zavarása nélkül lekérdezheti. Az információk érthetően jönnek elő a 12 digiten és a 18 LED-en.

Általában az ilyen típusú szabályozókat az automatizált rendszerek jól elkülönülő autonóm egységeinek szabályozására célszerű alkalmazni. A korszerű UC természetesen képes együttműködni a rendszer bármelyik készülékével, számítógépes interfészével, digitális ki és bemeneteivel. Ezenkívül rendelkezik egy nem manipulálható real time regisztráló interfésszel, amely printerkábellel printerrel köthető össze.
A HAGA Kft UC-je használhatóságát a működési blokkvázlat szemlélteti. (2. ábra)

A blokkvázlaton bemutatjuk a univerzális szabályozók másik fontos tulajdonságát. Az univerzális szabályozó a leggyakoribb szabályozási feladatok kész algoritmusát tartalmazza. A PLC-ben nincsenek ilyen speciális algoritmusokat. A bemeneteket és a kimeneteket programozással kell összerendelni. Bizonyára meg lehet írni olyan programot is, amely egy motoros szelepet tud kezelni. De ez nem a szokványos gyakorlat. Ha egy új mérnök jön az eddigi helyére ki kell találnia kollégája gondolatait. Ezzel szemben az UC-ben konfigurált és behangolt szelep szabályozási paramétereit bárki át tudja írni a műszerkönyv alapján.

Ugyancsak elképzelhetetlen egy összetett programszabályozást megírni egy PLC-ben. Az UC ben a programozó kitölt egy táblázatot és máris készen van. Editálása nagyon egyszerű, bárki elvégezheti a műszer előlapján.

Foglaljuk össze az eddigieket.
Az automatizálással foglakozó mérnök feladatai ellátásához elméleti, gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie. A digitális technika eszköztára rohamosan növekszik. Ma már senki nem mondja, hogy a fejlődés lassulni fog. Közismert az a példa, hogy ha a gépkocsik fogyasztása olyan ütemben csökkent volna, mint például a PC tárkapacitása nőtt, akkor ma 1 liter benzinnel körül lehetne furikázni a földet.

Ez a rohamos fejlődés minden ismeretünket, tudásunkat szinte naponta elavulttá teszi. Az elméleti alapok közül már csak az alapelvek érvényesek. Az automatizálás lehetővé teszi a technológiák rohamos változását és tovább gerjeszti az automatizálás fejlődését. Így a mérnök kénytelen olyan feladatokat ellátni, amilyennel még sohasem találkozott. Az automatizálás veszélyes feladattá vált. A szakember tehát kénytelen iparjogi problémák is megoldani, sőt ez talán elsődleges feladata lett. Teljesen magára kell vállalnia döntése következményeit, mert épen a gyors fejlődés miatt, kell ajánlások és irányelvek (direktívák) alapján dolgoznia. A feladat nehézségét fokozza a világpiacon létező és mindenhol megvásárolható eszközök végtelen halmaza, amelyből választania kell.

A mikroprocesszoros eszközök két nagy csoportja közti választáshoz némi támpontot ad az 1. táblázat:

Szabályozási, vagy vezérlési feladat UC PLC
Önálló gép PID szabályozási körökkel kb 10 bemenettel, 20 kimenettel igen nem
Önálló gép PID szabályozási körökkel sok bemenettel és kimenettel UC hálózat nem
Speciális szabályozási feladatok PID körökkel igen nem
Gyakran változó szabályozási adatok igen nem
Időben változó szabályozási adatok (SP-idő program) igen nem
Sok diszkrét feladat megoldása, relék logikai hálózata nem igen
Állandóan azonos beállítással működő rendszerek egyszerű PID hurkokkal nem igen

 

 

Kapcsolódó anyagok:

Az univerzális szabályozók funkciói
2010-02-09Szakirodalom

A mérnöki tudományok bármilyen újszerűek, magukon viselik a fejlődés nyomait. Mindig történelmi visszatekintéssel kell kezdenünk a téma tárgyalását.

A múlt században is tudtunk szabályozni. Az analóg készülékekkel is sok feladatot megoldottunk. A digitális technika először csak az analóg készülékek másolására volt alkalmas. A fejlődés és a verseny egyre nagyobb teljesítményekre késztette a gyártókat. Mindenki több funkciót épített a szabályozójába, mint versenytársa. A piac is diktálta a fejlődés ütemét. A technológiák fejlődését a szabályozók követték. Így alakult ki a mai helyzet.

Nincs két egyforma szabályozó a világon. Nincs két egyforma kezelési mód. Nincs egységes terminológia. Ezt lehetne még tovább sorolni.

A mikroprocesszorok programozási technikája is úgy fejlődött, hogy a szabályozók algoritmusai is végtelen változatosságot mutatnak. A régi másolgatás ma már gazdaságtalan. Egy szabályozó belső tartalmának megfejtése vagy lehetetlen, vagy költségesebb, mint egy új megírása.

A szabályozók tehát típustól függően másként oldják meg ugyanazt a feladatot. Ismét ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Az Ön választásán múlik, hogyan fog működni az Ön által automatizált szerkezet.
Az univerzális szabályozók az analóg hőmérsékletszabályozókból, szintszabályozókból, fordulatszám-szabályozókból, stb. alakultak ki. Jelenlegi fejlettségük is ezt tükrözi. Alkalmasak a legkülönfélébb feladatok ellátására ezek közül néhányat összefoglaltunk a 2. táblázatban.

Sokzónás alagútkemence Autokláv Tésztagyár
Többzónás keramikus kemence Reaktor Hűtőház
Védőgázas kemence Műanyag fröccsöntő Fóliasátor
Hőkezelő automata Szárítószekrény Keltető és baromfinevelő
Vákuumkemence Sörgyári gép Húsipari gép
Olvasztókemence Erjesztő Nagykonyhai gép
Üvegipari kemence Érlelő Hőközpont
Kristálynövesztő kemence Sterilizátor Kazán
Többzónás csőkemence Mosodai berendezés Gáztüzelésű berendezés
Festékbeégető Élelmiszeripari gép Csomagológép

Ezt a sokféle feladatot az univerzális szabályozó speciális program-blokkok kívülről lehetséges összekapcsolásával látja el. Ez a feladatmegoldás logikája is. Ugyanazt a feladatot ugyanabban a szabályozóban többféle módon lehet megoldani.
Az univerzális szabályozó belső felépítése alapján ismerjük meg a fontosabb funkciókat.

A. A bemenetek
A szabályozó a szabályozott rendszer állapotát bemeneteivel érzékeli. A bemeneten érkező értékeket feldolgozza és a kapott eredmények alapján megváltoztatja a rendszer állapotát. Az univerzális szabályozónak többféle bemenete van.
Az analóg bemenetek fajtái a 3. táblázatban láthatók

Hőelemek M, T, U, J, L, E, N, K, Platinel, S, R, B, A, C
Ellenálláshőmérők Pt385 (100, 200, 500 és 1000 Ohm) Pt392 (100, 200, 500 és 1000
Ohm) Cu10, Cu100, Ni100, Ni120, FeNi604
Thermisztorok KTY83 (hidegpont) és KTY85
Szabványos 0-20 mA, 4-20 mA, 0-2000 Ohm, 0-200 mV, 0-1 V, 0-5 V, 0-10 V
Szabadon választható Jelleggörbe 32 szabadon választott pontra
3. táblázat

A digitális bemenetek külső feszültségmentes kontaktusokhoz csatlakoznak és így a rendszerben valamelyik állapotának változását érzékelik és valamit kapcsolnak. Ez a kapcsolás az univerzális szabályozóban a konfiguráláskor meghatározott folyamatot hajtja végre.

Látható, hogy az UC bemenetei hasonló választási lehetőséget is biztosítanak, mint a PLC bemenetei. Vitathatatlan, hogy ez a rendszerek bizonyos fajtáinál nagy előnyt jelent.

Az UC sok hasznos tulajdonsága közül a konfigurálható bemenetek sokfélesége szembetűnő. Az UC tápegységgel együtt belefér egy 48x96x110 mm-es dobozba. Minden a dobozon belül van (ezért hívták kompaktnak). Nem kell külön panel, kiegészítés, kiterjesztés. A gazdaságossági kérdés tiszta és áttekinthető. Az UC ára a kiválasztott verzióban X Ft. A PLC ára is meghatározott, de nagyon nagy gyakorlat kell a kiválasztáshoz, mert nagyon sok elemből állhat!

B. A kimenetek
A bemenetekhez hasonlóan a kimenetek is univerzálisak. Tehát miden beavatkozóhoz találhat megfelelő kimenetet. A digitális kimenetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet PLC-vel. A PLC és UC készülékekből összeállított szabályozó-vezérlő műszerrel nagyon sok különleges feladat oldható meg.

C. A belső funkciók
A fontosabb funkciók a 3. ábrán láthatók.

D. Az ember-gép kapcsolat
Minden műszerkönyv így kezdődik: Easy to use. Easy commissioning. Könnyű használni. Könnyű üzembe-helyezni. Ezt nem lehet vitatni, hiszen ami egy súlyemelőnek könnyű, az még lehet másnak nehéz. A tapasztalok alapján biztosan megállapítható, hogy az UC konfigurálása, adatainak megváltoztatása könnyebben tanulható meg, mint a PLC programozása. Ma hazánkban ez is szempont. Tőlünk nyugatabbra szakembert hívnak, ha az automatika elromlott, vagy elállítódott (üzemzavar). Nálunk elvárják, hogy ilyen irányú képzettséggel nem rendelkező ember oldja meg a feladatot. Minden gyártó igyekszik ezért az ember-gép kapcsolatot a lehető legjobbá tenni. (Természetesen ennek határa a szabályozás és vezérléstechnika alapjainak ismerete. Mi a válasz a telefonon feltett elkeseredett kérdésre? Én csak azt akarom, hogy a virsli-főző üstben 65 fok legyen. Mi az, hogy PID?)
Az ember az UC-vel nyomógombon, vagy PC-n keresztül tarthat kapcsolatot. Kapcsolat felvételének célja a lekérdezéstől a szabotázsig akármi lehet. Az UC hozzáférési felülete a menü. Ez a menü természetesen hasonlít más mikroprocesszoros készülékek kezelő menüire, így a PC programok legördülő menüire is. A konkurens UC-k a hasonlatosság ellenére nagyon különböző menüket használnak. Vannak menük, amelyekben meglátszik a fejlesztés időbeli sorrendje vagy a régi egységekkel azonosak akarnak lenni. Itt-ott beszúrnak egy menüpontot egy üres helyre és ezzel megbontják a konfigurálás logikáját. A menü-pont nem ott van ahol lennie kellene. Az ilyen gyártmány egyébként jól működhet, de kezelése nem logikus, nehézkes! Az igazi átlátható, könnyen megjegyezhető menü az UC funkcióit tagoltan, logikus rendszerben foglalja össze. A menük felépítése lineáris, mátrix, egymásba ágyazott (stack-elt) vagy fa-strukturált lehet és ezek keveréke. A gyakori hétszegmenses kijelzés a megjeleníthető mnemonikok számát erősen korlátozza, így sokszor a kevesebb több! A készülékek sok többszörözött funkciót tartalmazhatnak (ALARM-ok),ezért célszerű, ha ezek állítása nem tartalmaz apró eltéréseket, vagyis a menü erősen konzekvens (következetes). Sok készülék gépkönyve és a menüje kereszt-hivatkozást tartalmaz, amit a kezelőnek emlékezetben kell tartania. Az ilyen berendezés beállítása óriási koncentrációt igényel, egy csatolt állítás elhagyása esetén a készülék nem a dokumentált üzemmódba kerülhet. Egy modern berendezés, még a legbonyolultabb is ezt a feladatott automatikusan, nem látható módon elvégzi.
A menüpontok szervezésében és megjelenítésében két főcsoport létezik.

a. A régebbi a tulajdonságokat mátrixban tartalmazza. A sor-oszlop azonosító egy tulajdonság kódjának felel meg. Előnye a tömörség, hátránya az, hogy megjegyezhetetlen. Csak műszerkönyvből lehet például azt megtudni mit jelent A7. Visszafelé a kérdés még bonyolultabb.

b. Az újabb menük az UC tulajdonságait csoportokra bontják és a szabályozás logikája szerint szinteken helyezik el. A szinteket lapoknak is nevezik. Egy lapra (szintre) egymással szoros kapcsolatban lévő tulajdonságok kerülnek.

Példaként nézzük meg egy egyszerű szabályozó menüjét. Ez a legkisebb UC. A legnagyobb UC menüje is ilyen egyszerű, csak sokkal több menüpontot tartalmaz. (4. ábra)

Minden UC menü tartalmaz hozzáférési jogokat, vagyis letiltásokat. A jó menü a beállításokat úgy csoportosítja, hogy ezek hierarchikus rendben legyenek. A hierarchiában a UC tulajdonságai a felhasználás logikáját követik. A leggyakrabban használt és a technológia kezelőjére bízott beállítások a legfelső szinten vannak. A gép beállítását tartalmazó szint ez alá kerül, mert ezt csak a technológus kezelheti. A szabályozó algoritmust módosító beállítások egy szinttel ez alá kerülnek, mert ezt csak a rendszergazda állíthatja be. Ez a struktúra nemcsak az áttekinthetőséget (Easy to use), hanem a biztonságot is szolgálja. Ezért az UC beállítást és konfigurálást tartalmazó szintjeit jelszóval letilthatóvá kell tenni. Így minimalizálható a tévedés és a szabotázs kockázata. Természetesen nem kell ágyúval verébre vadászni. A biztonsági követelmények mások egy falusi pékségben és egy atomerőműben. Egyszerű védelmet mutat be az 5. ábra.

A beavatkozó eszközök
Minden rendszert a beavatkozókon keresztül változtatunk meg. A feladatok sokfélesége miatt a beavatkozók fajtáit még felsorolni sem lehet. A szabályozók és vezérlők csak azokat a beavatkozókat tudják kezelni, amelyek erre alkalmasak. Nem képes egy autót kormányozni egy automatika, ha az nincs ellátva egy szervo-motorral.
Az automatikához gyártott beavatkozó mindegyike alkalmas valamilyen módon a készülékhez csatlakozni. A választék itt is óriási a Trabanttól a luxus limuzinig.

A beavatkozókat sokféleképen lehet osztályozni. Így bemenet szerint, a szükséges segédenergia szerint, a funkció szerint.

Természetesen minden korszerű szabályozó, vezérlő készülék kimenetei alkalmasak a beavatkozó meghajtására és ez viszont is igaz. Anélkül, hogy ezt valami szigorú szabvány írná elő, minden gyártó saját érdekében igazodik a nemzetközileg kialakult rendszerhez. Mi értelme volna egy 27-93 mA bemenetnek, bár ennek semmilyen műszaki, vagy elméleti akadálya nincs.

Az UC és a PLC egyformán jól kezeli a beavatkozó eszközöket. Ilyen előny, vagy hátrány nem létezik.
A beavatkozók két speciális összekapcsolását itt kell megemlíteni, nevezetesen a HŰT-FŰT és a motoros szelep meghajtást, amelyek együtt alkotnak egy beavatkozót.

A HŰT-FŰT általában két relé (OPC) összekapcsolásával működik. Az egyik relé a fűtőkészüléket, a másik a hűtőkészüléket kapcsolja. Energiatakarékossági szempontból a két készüléket egyszerre nem ajánlatos működtetni. Huzalozással nem lehet reteszelni a beavatkozást, mert a PID algoritmus a keletkező hibajel miatt begerjesztené a folyamatot (például bekapcsolja a fűtést, amely reteszelve van). A jó UC erre a feladatra speciális algoritmust tartalmaz. Tehát ez a beavatkozó két reléből és egy speciális algoritmusból áll.
A motoros szelep is két reléből áll. A reléket összekötő algoritmus a motort PID tulajdonságokkal jobbra, vagy balra forgatja. Itt a vészleállások miatt szükséges lehet a reteszelés, ezért a reléket kétféleképen lehet bekötni, ahogyan ezt a 6. ábra mutatja.

Kapcsolódó anyagok:

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2009. decemberi üléséről
2010-02-03Szakirodalom | ÉV Mubi

Magyar Elektrotechnikai Egyesület MEEEmlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2009. december 2.-i üléséről

A Munkabizottság ülésén először dr. Novothny Ferenc elnök ismertette, hogy témakörünkben a magyarázatos kiadáshoz eddig, illetve az idei évben milyen szabványok jelentek meg, s a közeljövőben mi várható.

Ezt követően egy konkrét kérdésre adandó válaszként megtárgyalta a MuBi az α kiolvadási szorzó kérdését. 

A MuBi az ülés végén meghallgatta Güntner Attila irodavezető ismertetését az Egyesület szervezési változtatásairól.

Részletek a 2009. decemberi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2009. októberi üléséről
2009-11-04Szakirodalom | ÉV Mubi

Magyar Elektrotechnikai Egyesület MEEEmlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2009. október. 7.-i üléséről

Az októberi ülésnek is gazdag programja volt: először Sax Dezső és tervező kollégái szabványértelmezési felvetéseit tárgyalta meg, majd Morvai László néhány kérdésére fogalmazott meg válaszokat, amelyek a kivitelezéssel és a felülvizsgálati munkával voltak kapcsolatosak. Végűl Túróczy Ferencnek az Egyesületünkhöz intézett leveléről volt szó, amelyben a szabványossági felülvizsgálók képesítővizsgáin szereplő vizsgatételek korszerűsítését kérte.

Az Érintésvédelmi Munkabizottság  az ülésén kivitelezői és felülvizsgálói szempontokból elemezte a következő tűzmegelőzési kérdéseket is. Ezek a villamos szakemberek számára hasznos ismeretek közérdeklődésre tarthatnak számot ezért azok számára tesszük közzé akik nem tudtak részt venni a MUBI munkájában.

Részletek a 2009. októberi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2009. júniusi üléséről
2009-06-22Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA Munkabizottság a legutóbbi ülése után hozzá beérkező kérdéseket tárgyalta az alábbiak szerint:

  • A legfeljebb 32 A-es végáramkörökhöz tartozó leghosszabb lekapcsolási idők alkalmazása.
  • Az áram-védőkapcsoló alkalmazásának követelményeiben mi tekinthető „általános használatra szánt” csatlakozóaljzatnak?
  • Több kérdés hangzott el az EPH-rendszerbe csatlakoztatandó „idegen vezetőképes szerkezetek”-re vonatkozóan.
  • Fogyasztásmérő alatti kötés.
  • Ki végezheti az új villamos berendezések első vizsgálatát

Részletek a 2009. júniusi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2009. áprilisi üléséről
2009-04-16Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoA Munkabizottság először ismét foglalkozott  a Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség írásos értelmezése alapján az időszakos érintésvédelmi ellenőrzések gyakoriságával
Ezt követően megbeszélésre került, hogy háztartási viszonylatban a villamos hálózati csatlakoztatással rendelkező gázkészülék villamos betáplálásába áram-védőkapcsoló beépítése kötelező vagy nem. A továbbiakban szó esett arról is, hogy jogszabályi változások miatt a VBSZE módosítás előtt áll és arról is, hogy a MuBi változatlan rendben ülésezik a jövőben is.

Részletek a 2009. áprilisi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2009. február 4.-i üléséről
2009-03-02Szakirodalom | ÉV Mubi

mee logoAz ülésen először a digitális műszerekre megadott pontosság értelmezéséről volt szó, majd az aggregátorokról táplált dugós csatlakozású fogyasztók érintésvédelme került napirendre. Ezt követően az ÉV ellenőrzések gyakoriságának kérdéséről, majd konkrét esetek elemzésére került sor.

Részletek a 2009. februári összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2007. júniusi üléséről
2007-07-27Szakirodalom | ÉV Mubi

meeA Munkabizottság először aktuálisan felvetett kérdésekre adott választ, majd a Munkabizottság vezetője ismertette az IEC, áramütés élettani veszélyességére vonatkozó közelmúltban szavazásra szétküldött két tervezetét. Az ülés végén Kádár Aba, bejelentette visszavonulását az Érintésvédelmi Munkabizottság éléről, amit pontosan negyven évig vezetett.

Részletek a 2007. júniusi összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2006. februári üléséről
2006-02-17Szakirodalom | ÉV Mubi

meeA Munkabizottság előtt bemutatásra kerültek a Schneider Electric cég által gyártott áram-védőkapcsolók, melyet követően részletesen szó esett az ezen eszközökkel kapcsolatos hazai követelményekről. A gyármányismertetés után jogszabályi változások kerültek közlése.

Részletek a 2006. februári összefoglalóban olvashatóak

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2005. decemberi üléséről
2006-02-02Szakirodalom | ÉV Mubi

meeA Munkabizottság először visszatért a létesítés során készített villamos szerkezetek "termék"-nek való minősítése kérdésében az előző ülésen lefolytatott vitára, majd ezt követően ismertetésre került, hogy a foglalkozáspolitikai és munkaügyi miniszter január 1.-i hatállyal rendeletet készül kiadni (ez időközben megjelent – lásd kapcsolatos cikket), az érintésvédelmi ellenőrzések szükségességéről és gyakoriságáról.

Szó esett - az IEC és a CENELEC által elkészített - a kisfeszültségű erősáramú berendezések érintésvédelmi kialakítására (létesítésére), valamint a ennek ellenőrzésére vonatkozó követelményeket tartalmazó (IEC, valamint CENELEC HD) 60364 sorozat -4-41 főfejezetének, valamint –6. részének immár véglegesnek tekinthető tervezetéről, melyek várhatóan 2007. évtől lesznek hatályosak.

A védőérintkező nélküli dugós csatlakozókról
2005-10-24Szakirodalom

A korábbi évtizedekben szinte kizárólagosan alkalmazták a védőérintkező nélküli "0" érintésvédelmi osztályú háztartási célú dugós csatlakozókat. Ezek a csatlakozók csak egy fázis és a nullavezető csatlakoztatására alkalmasak. Erre a korábban érvényes szabványok is lehetőséget adtak, hiszen a szigetelő anyagúnak tekinthető (pl. fa, műanyag) "melegpadlós" helyiségekben nem volt kötelező az érintésvédelem alkalmazása. Az 1980-as évek előtt épült létesítményekben (lakások, irodák) túlnyomó részben ma is megtalálhatók ezek a dugaszoló aljzatok. Az MSZ 172-1:1972 szabvány 1978-as módosítása már "szigorít": a padló anyagától függetlenül érintésvédelmet kell alkalmazni, kivéve az 1980. január 1. előtt épült lakások szigetelőanyag-padlójú helyiségei e lakások villamos vezetékezésének felújításáig.

Javítás utáni vizsgálatok
2005-05-27Szakirodalom | Rendezvények

roadshowA Villgép Szövetség rendezvényén 2005.05.26-án Horányban műszerbemutatót tartottunk. A résztvevő szervizes kollégák megismerkedhettek az általunk forgalmazott azon készülékekkel, melyek a javításokat követő mérések, biztonságtechnikai vizsgálatok elvégzésére alkalmasak (készülékvizsgálók, szigetelési ellenállásmérők, hőmérsékletmérők, zajszintmérők, stb.).
Ugyanitt rövid előadás hangzott el a 2004. év végére elkészült Műszaki Irányelv céljáról, alkalmazási területéről valamint a benne megfogalmaztott követelményekről és mérési módszerekről.

Hálózatminőség
2005-05-06Szakirodalom

lpqi logoA kiadvány a villamosenergia-minőséget jellemző mutatókkal és a fogyasztókkal való kölcsönhatásával, a villamosenegia-minőséggel kapcsolatos szabványokkal foglalkozik. Összehasonlítja a szabványnak megfelelő készülékek hatását a villamos energia minőségére, majd összefoglalja a javasolt új tervezői gyakorlat legfontosabb szempontjait.